A családon belüli erőszak esetében miért az áldozatot ítéli el a közvélemény?

"megérdemled, mert hagyod"..

Ezt általában azok mondják akik

1. tizenévesek,és fogalmuk sincs az ilyen életről

2. azt hiszik,velük ilyen nem történhet meg

3.Még párkapcsolata sincs,de nem okos tanácsot tud osztogatni.

Azok akik átélték, vagy utána olvastak, érdeklődtek az ilyen esetek és miértek után..az sosem mond ilyet,hogy "megérdemled"

A legtöbb esetben az a legnagyobb gond, hogy a bántalmazott már lelkileg úgy megvan törve,hogy még gondolni sem mer arra,hogy lelépjen. Főleg ha időnként a nyakát is megszorongatják,és kecsegtetik azzal,hogy ha bárkinek szólni mer halott ember lesz.

Van aki azért nem mer lépni,mert a bántalmazó a gyermekével zsarolja.

Sokan az anyagiak miatt nem tudnak lépni.

Volt rá példa,hogy egy bántalmazott nőnek elege lett,és megtette az első lépést. Elhagyta a férjét,és 4 gyermekével elköltözött. Beadta a válópert,és azt hitte innentől kezdve megszabadult a szadista férjétől..

De a legnagyobb kínt ezután kapta. A férje az asszony szeme láttára dobálta le mindhárom kisgyermekét a 10-dik emeleti tetőről.(a legidősebb csak azért él,mert éppen nem volt otthon.)

Ez az eset már másodjára történik,nem is olyan régen volt..

Szóval nem olyan könnyű kilépni,ha nem tudjuk előre,hogy miként,hogyan fog reagálni az az ember aki eddig úgy érezte az ő hatalmában van a családja..

Sajnos sokszor nagyobb tragédia következik egy családon belüli lelki terrornál.

Azért, mert az emberek többségéből hiányzik az empátia. Vagy bele sem gondolnak.

Én is kiakadok, mikor ezt látom válasznak. Ezt az ember nem "hagyni" szokta. Ahogy írod, sokan nem képesek felfogni, hogy ez egy bonyolult helyzet.

A helyükben én inkább örülnék, hogy olyan személyiségem van, hogy elég erős vagyok, hogy kilépjek a kapcsolatból. Erre ezek még képletesen bele is rúgnak.

mert az emberekből hiányzik az ön-és mások ismerete.

mert meggondolatlanul belemennek egy olyan kapcsolatba, ami már az elején sántít.

mert lehet, hogy a szüleik is ilyen bántalmazók voltak, és nekik ez a természetes.

megértem én, hogy nem könnyű, de ha valaki érzi, h a kapcsolatban valami nem stimmel, akkor miért nem kér segítséget?

volt idő, mikor az egyik ismerősömet próbáltam kihúzni egy ilyen helyzetből, ismertem a szitut vmennyire, és mégis csak a saját hülyeségeit hajtotta.

amikor egy csomót már nem bogozgatni kéne, hanem elvágni, ő még mindig szöszmötöl vele...

tudod, van az a mondás: segíts magadon, Isten is megsegít.

Mert a legtöbben, akik itt válaszolgatnak, valóban át sem gondolják a helyzetet, nem hogy átéreznék (akár elméleti szinten) és a gép előtt ülve könnyű "jó tanácsokkal" és "megoldásokkal" dobálózni.

Elég ha a párkapcsolat témakörben belekukkantasz néhány kérdésbe.

A válaszok 90 százaléka minden felvázolt problémára jellemzően a "hagyd el", "dobd ki", "szakíts vele" és ennek változatai.

Azért arra kíváncsi lennék, hogy ezek a "brilliáns elmék", akik ilyen tanácsokat adnak, vajon a saját problémáikat is ilyen baromi egyszerűen fogják fel/oldják meg?...

L/25

" De akkor is keresni kell valami kiutat. Anya otthon menedék szálló egy távoli rokon egy ismerős egy barát bármi."

Na ez is egy olyan mondat amibe a tanácsadó bele sem gondolt,hogy nem mindenkinek vannak ilyen lehetőségei.

1. Anyaotthon: Nagyon sok anyaotthonba már be sem veszik az anyukákat,mert így is túl vannak terhelve és nincs hely.Túl kevés az anyaotthon,túl sok a bántalmazott.

2. Menedékszálló: Aki nem volt ott, annak fogalma sincs mi van ott.Én voltam ott 1 hónapot. Erre mondják hogy pokolból-pokolba. Iszonyú. A legtöbb bántalmazott,inkább visszamegy a férjhez,mert ott legalább csak 1 ismeret ember terrorizálja..

3. egy távoli rokon egy ismerős egy barát:

Nagyon sokan örömmel adnak tanácsot (menj anyaotthonba stb) de nagyon sok bántalmazott nőt,gyerekkel (főleg ha van 2-3 gyerek is) már nem szívesen fogadnak be.. Mintha félnének attól,hogy a sok szenvedés, rossz ragályos,és át terjed rájuk is. Ilyenkor nincs se rokon,se ismerős, se barát.

4. bármi: Na igen,de mi???

A legnagyobb gond mégsem az,hogy nem tud hova menni. Hanem a következmény amikor a bántalmazott mer lépni,és van hova menni.