Milyen egy rendes család? A tietek milyen?
Sosem volt igazi családom. Apám alkoholista, rendszeresen bántalmazott, anyám pedig hagyta és kikészült idegileg. Már ő is iszik (időnként) és régen gyógyszert is szedett.
Sosem foglalkoztak velem. Apám fiút szeretett volna, de erről én szerintem nem tehetek. Emiatt az elejétől kezdve nem nagyon érdekeltem... pedig én ugyanúgy elmentem volna vele pl. horgászni, csak sosem vitt, hiába kértem :( Érzem, hogy valami hiányzik, de nem tudom megmondani mi is az.
Egyszerűen nem tudom elképzelni milyen egy család. Szeretném tudni milyen érzés lehet. Végképp nem tudom elképzelni és ez ijesztő. Fogalmam sincs róla milyen lehet... Segítenétek nekem? :)
Írjátok le ti mit gondoltok milyen egy igazi család. Pl. anya apa gyerekek, de bővebben is lehet pl. nagyszülők stb.
Nálatok hogy telnek a mindennapok? Együtt ebédeltek egy asztalnál? Elmentek kirándulni? Vannak közös hagyományaitok és szoktatok menni együtt az egész család programokra? Miket csináltok együtt?
Annyira hihetetlen, hogy semmi elképzelésem sincs arról, milyen lehet egy rendes család. Amit a filmekben látok az nekem olyan hihetetlennek tűnik. Vagy valóban ilyen csodás is lehet?
Bár én csonka családban nőttem fel, úgy érzem teljes volt a gyerekkorom. Nekem csak Anyukám és a Mamikám voltak az életemben, Anyu volt férje ("apám") 9-10 évesen költözött el. Most 30 vagyok, tehát nem vagyok már gyerek és saját családom van.
Szóval Anyu és Mamám sokat dolgoztak, szegények voltunk, de vhogy amire nagyon vágytam, megkaptam. Sokat beszélgetünk a mai napig is, Anyu elsősorban a barátnőm, Mamikám pedig a mindenem gyerekkorom óta.
Hiányzik, hogy nincs apám, mert látva apósomat, mindig olyat szertettem volna, mint ő! Mivel ez kimaradt az életemből, most elég fura, hogy nem én viselem a nadrágot otthon, hanem a Párocskám (szte ez nem igaz! :-)). Imádunk együtt élni, határozott elképzeléseink vannak a családról, de a legfontosabb sztem a bizalom, az őszinteség és a türelem a családtagok között!!!
Nagyon sajnálom én is ami veled történt, történik!!!!!
Az én családom se a mesebeli...elváltak a szüleim mert apukám iszik és játékgépezik!!!Ezzel nagy adóságot csinált nekünk meg a család is felbomlott! régen esténként haza ért apa a család összejött megvacsorázott aztán elővettün egy filmet vagy egy társast !!!!De mostmár ilyen sincs..a miénk is szétbomlóba a két nővérem is elköltözött és anyuval meg a mamámmal élek egy házba!!!
Mi vagyunk a "pedig olyan szépen élhetnének" család. Van két egészséges szép gyerekünk, van egy házunk, van egy kocsink, lassan kiverekedjük magunkat a hiteleinkből, mindkettőnknek van jó munkája, normálisan keresünk. De! A férjem mostanában örökké elégedetlenkedik, hogy régi a kocsink, miért nem jobb helyen lakunk, hogy miért nem külföldön nyaralunk, stb. Az elégedetlenkedésével megmérgezi a mindennapokat. Már semmi kedvem vele elmenni bárhová, mert mindig talál valakit, akit kritizál, néha úgy, hogy ég a pofám.
Közös programok, hagyományok vannak, azért mert én koordinálom az életünket. A férjemnek egyébként ezek nem fontosak. (pl. karácsonykor mézeskalácsot sütni) Néha úgy érzem, nem ő az én emberem, mert őt annyira hidegen hagyják ezek a dolgok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!