Ez végleges szakítás?

Kedves Kérdező!

Én is egy pozitív kicsengésű válasszal tudok szolgálni :)

Én 23 éves vagyok, a kedvesem 28. Tavaly áprilisban (3 év után) szakítottunk. Azt mondta nekem, hogy már nem szeret engem úgy, ahogy kellene. Én pedig vagyok olyan önérzetes, hogy nem futok olyan szekér után, ami nem akar felvenni, így kezdeményeztem, hogy akkor szakítsunk (bármennyire is fáj). Én akkor nekiálltam bulizni, élni a kis életem, ő pedig a szakítás után 2-3 nappal már nagyon ki volt készülve, állandóan keresett, hívogatott. Meghívott ebédelni magához (ugyanis nagyon jól főz), aztán mit ad Isten, a hálóban kötöttünk ki. Jó érzés volt úgy kötetlenül szeretkezni, és elkezdtünk közös programokat is szervezni. Végül 2 hónapig bírtuk úgymond egymás nélkül, június elején ismét hivatalosan is egy pár lettünk. Azóta dúl a szerelem, az összes korábbi konfliktusunkat megoldottuk, ő már képes kimutatni az érzelmeit, nem győzi mondani, hogy szeret, meghív ide-oda, meglepetés programokat szervez (minderre előtte nem volt példa). És a legmeglepőbb azóta, hogy állandóan a közös jövőt tervezi. Én is megtaláltam az arany középutat, ugyanis korábban túl sok voltam. Állandóan rajta lógtam, meg ömlengtem a szerelmemről, már ez nincs. Én visszavettem ezekből, így állandó kihívást jelentek számára. Neki ez kell, nekem meg az, amit jelenleg nyújt. Nekünk nagyon jót tett a szakítás, gyakorlatilag az mentette meg a kapcsolatunkat :).

Bárhogy is alakul nálatok a helyzet, hidd el, ahogy lesz, úgy kell lennie, és fogadd el. Mert, ha nem ő, akkor lesz majd más, akivel látni fogod, hogy sokkal jobban összeilletek :)

ismerőseim körében volt ilyen

a pasi lelépett egy másik nőért. eltelt 8 év és újra összejöttek a régivel, azóta együtt vannak

szóval előfordul, de nem mindig lesz jó a vége

én is átéltem ezt, de újra szakítottunk

szerintem akik igazán szakítanak, túl vannak már pár szakításon egymással.

általában a legvégső esetben van szakítás, amikor mindkettőben meghal, hogy folytatni akarja. HA mindkettő egyformán volt a kapcsolatban persze, tehát nem harmadik fél miatt mennek szét.

Az én kapcsolataimban legvégső esetben volt szakítás. Amikor már akkora volt a probléma, hogy nem lehetett veszekedéssel-megbeszéléssel elintézni.

Szakítás után soha nem akartam újra kezdeni senkivel, inkább bizakodva néztem a jövőbe.

Lehet lepontozni.

Szia!Minden ember és kapcsolat más. Bizonyos számú és fokú nézeteltérés normális, de ez nem vezet két egymást szerető és elfogadó ember szakításához.Leírom, hogy velem mi is történt: a korábbi párommal rengeteget veszekedtünk, szakítottunk pár napra aztán békültünk, és már a szüleim sem tudták hogy mi is a helyzet.Majd 1év után szakítottunk, pár hónap eltelt (ilyen korábban nem volt és nagyon szenvedtem)kibékülünk. További 1,5 év szenvedés és rengeteg sírás következett és ismét szakítottunk. Nem különböztünk nagyon, csak nem voltunk egy hullámhosszon. Én sem tudtam nélküle elképzelni az életem, barátok maradtunk addig, amíg meg nem láttam egy másik lánnyal csókolózni.Onnantól kezdve viszont felszabadult és kiegyensúlyozott lettem, nem éreztem magam tehetetlennek (mint a szakításokkor). A férjemmel csak nagyon ritkán veszekszünk és a 3 év alatt soha nem jutottunk el oda, hogy a szakítás említésre kerüljön..

Szerintem ha nem dacból történt a szakítás, próbáljátok meg, de ha reménytelennek érzed (nem a szíveddel, hanem az eszeddel) akkor hagyd elmenni és talán egy másik életszakaszban még találkoztok, ha egymásnak szánt titeket a sors...

A szakítást mindig véglegesnek kell tekintened. Ha egyszer vége, akkor legyen vége. Ne ess abba a hibába, hogy elkezdesz reménykedni, hogy hátha visszatér.(ami egyébként tényleg megtörténhet)

Próbld meg lezárni, és ha vissza is tér, akkor már legalább máshogy fogod látni te is a helyzetet.

Egyébként velem még nem történt, de a bátyámmal igen. Fél évig külön voltak, nem is beszéltek egymással, aztán újra összejöttek. 4 éve házasok, és most várják a második babájukat. :)

Szóval ez a töltött káposztás dolog sem törvényszerű.

Az biztos, hogy nagy együttműködés szükségeltetik az ilyen esetben.