Miért érzem magam kihasználtnak? Tényleg az vagyok, vagy csak túllelkizem az egészet?

A leírtak alapján sokat dolgozol valóban, ezért túlterhelt vagy. Ennek következtében meg túlérzékeny. Kipihenten, nyugodt körülmények között jót nevetnél a mostani mérgelődéseiden.

Kissé szűklátókörű anyós-apóssal vagy megáldva, akik nem igen látnak tovább a maguk jóakaratánál. Nem gondolom, hogy téged akarnának bosszantani az ajándékokkal, csak meg sem fordul a fejükben, hogy te mit érzel, gondolsz, hiányzik belőlük az empátia. De ne felejtsd, ők nevelték a férjedet is! Ha szereted, el kell fogadnod őket olyannak, amilyenek. Legfeljebb próbálj meg kedvesen, udvariasan, de határokat szabni nekik. (Én bizony ragaszkodtam volna a Samsunghoz:))

Először is válassz ki egy olyan időpontot a pároddal történő beszélgetésre, amikor nem vagy éppen robbanásközeli állapotban. Meséld el neki, mennyire fáradt vagy, ha nem vesz át az otthoni terhekből, és milyen klassz, amikor igen!

Első vagyok:

Pontosan tudom, miről írsz, mert hasonló cipőben járok, csak egy kicsivel előbbre... (Volt vita, veszekedés, megbeszélés, különköltözés, válóper emlegetés.)

Hát, igen. Egy beszélgetés édeskevés, folyamatos és kölcsönös (hallgasd meg az ő érveit is) formálgatás-csiszolgatás szükséges. Tehát nem a férjed megváltoztatásáról van szó. A szemléletén azonban alakítania kell, ha hosszú és boldog kapcsolatot kíván kettőtöknek. Elcsépeltnek hangzik, de nincs más megoldás, mint a kompromisszum. Engedsz, és enged ő is. Idővel, szerencsés esetben még arra is rájön, hogy ebben az "engedékenységben" nincs semmi ördöngősség, sőt egész kellemes programokat tud az "asszony" kitalálni:)

Ugyan, ne foglalj el semmit! Csak azt se hidd, hogy egykettőre tudsz ezen változtatni. (A pasik néha nagyon fafejűek tudnak lenni:)) Jó adag türelemmel, kitartással eléred a célod. Szóval ne add fel!

Egyébként meg rangsorolj. "Öreg" koromra tanultam meg (gyerek, munka, továbbtanulás, maszek munka, háztartás, idős szülő ellátása mellett), hogy nem dől össze a világ, ha nincs mindig patika tisztaság otthon, ha nincs minden nap főtt étel az asztalon, és pl. jól esik az alvás akkor is, ha vasalatlan az ágynemű stb. És arra is saját kudarcaim következtében jöttem rá, hogy magamat is kényeztetnem kell ahhoz, hogy gyerekemmel, férjemmel ne ingerülten, hanem a régi -mosolygós, csipkelődős- módon viselkedhessek.

Hát szerintem a férjed nagyon kihasznál. Kicsi gyereked van, aki gondolom, egyelőre nagyon rád van utalva, és még dolgozol is mellette. A házimunkát szerintem osszátok fel, és ragaszkodj ahhoz, hogy neki is legyen feladata. Ha te főzöl rendszeresen, akkor ő mosogasson. Az a lényeg, hogy mindkettőtökre jusson olyan munka, amit naponta-kétnaponta kell megcsinálni, és olyan is, amit ritkábban. Az pl. nem igazságos elosztás, hogy te főzöl-mosogatsz-vasalsz, ő pedig megjavítja az autót. Még valami, ami fontos: ha nem végzi el a munkát, akkor ott fog maradni. Ha nem mosogat, mosatlannal lesz teli a kagyló. Nyilván vannak kivételes helyzetek, de ne legyen rendszer abból, hogy te mindent átvállalsz, mert neked is van saját munkád.

Mikrosütőhöz meg egyebekhez: ragaszkodj hozzá, hogy a saját házad berendezésébe ne szóljon be senki. Az Oriont ajándékozd el, a Samsungot vidd vissza a helyére, a férjedet pedig kérd meg, hogy máskor ilyen ajándékok ügyében előbb beszéljétek meg a dolgot, mert ez nem az az eset, amikor nem tetszik az ajándékba kapott cserepes muskátli, hanem inkább orchidea kellene. Ha nagyon terrorizálnak, akkor vedd elő a csúnya húzást: ez az én házam, azt csinálok benne, amit akarok. Nem szép dolog, elismerem, de bakker...

Ha a párod pont azt az inget venné fel, akkor vegye fel. Úgy, nyirkosan. Ne haragudj, de innen úgy néz ki, mintha a férjed valami óvodás hisztis kölyök lenne, mert azoknak nem lehet elmagyarázni, hogy "kisfiam, az még vizes, előbb meg kell száradjon".

Ha anyósodnak megint kedve támad a hálótokat nézni, akkor javaslom, hogy jól látható helyre tegyél egy hatalmas dildót, és ha arcokat vág, akkor nagy örömmel mondd neki, hogy milyen jó, hogy ez van, mert akkor nem szorulsz mindig a férjedre. :D

Vagy mondd meg neki, mielőtt belép, hogy "bocsánat, nemrég szeretkeztünk, és az eszközöket még nem raktam el, azonnal jövök." :D

28/N

Amikor a férjem munkája változott, naponta ingben kell mennie, először vasaltam reggel, éjjel, amikor csak időm volt. Aztán egyszer elgondolkodtam: dolgozom, túlórázom, háztartás... És nekem ki vasal? Az én kényelmemmel ki foglalkozik? Hátrahanyatlottam a fotelben és azt mondtam: vasald inkább te az ingeket, én hullafáradt vagyok. Azt hitte, viccelek. Ennek 4 éve, és már féltékeny vagyok, mert gyorsabban (de nem szebben) elkészül!

Szóval, ha hagyod magad, akkor sajnos ki is használnak. Ki azért, mert kényelmesebb így, vagy észre se veszi, mennyire leterhel. Ki pedig azért, mert érzi, hogy megteheti, rád erőltetheti az akaratát.

Ne félj kimondani a magad kívánságait! Attól nem leszel rosszabb feleség, anya...