Nagyon stresszes-e a tudat egy férfinak, hogy míg a párja neveli az első 1-2 éven a kisbabájukat neki kell pénzt keresni?

"Hogy mire várok?"...

Szerintem én is hibás vagyok abban, hogy nem kommunikáltam konkrétabban a nem tetszésemet ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. Beszéltem róla neki, de talán nem elég hangsúlyosan. Egyébként feljődő képes szerintem. De szereti a felelőséget kivülre tolni...

Az a helyzet, hogy én sem vagyok az a nagyon tipikus model szerint élő ember. Talán emiatta is van az, hogy egy idő után elveszítem a realitás érzetemet, hogy "mi a normális és mi a nem"? Mi várható el jogosan és mi nem.

Ezért is írtam ide, hogy lássam mások mit gondolnak a témáról. Jogosak-e a dolgot amiket írok.

A biológiai óra ketyegéséről...meg utolsó utáni pillanat van...eléggé ramaty ilyen téren az egészségem. Tehát nem adtam fel, de nem annyira fényes a helyzet.

A jövőben ez is sok pénzbe kerülhet /lombik program stb./.

Azt hiszem az van bennem, hogy tisztában vagyok azzal, hogy én sem vagyok egy főnyeremény és talán emiatt többet tűrök. Bár biztosra veszem, hogy is tudna rólam mit írni ide.

De az tuti, hogy számomra fontos a rendezettség, a tervezés valamilyen szinten. Fontos a munka, fontos a biztonság. Bármennyire el vagyok rugaszkodva a normalitástól, ezekre nagyon szükségem van.