Soha a büdös életbe nem figyel rám kb. 22 vagyok, nem tini. Vannak dolgok amiket évek óta mondok neki, de b@szik rá nagyívből. Van, hogy leülök vele, elmondom neki, rendesen normálisa, hogy anya szerintem ezt nem így kéne csinálni meghallgat bólogat rábólint és másnap kezdi előlről. Amúgy nagyon szeretem, de nagyon felment már megint bennem az ideg. Az egész családot felidegesíti. Nem akarok példát írni, már erőm sincs hozzá, mert megint hallom hogy üvöltözik öcsémmel olyan dolgokért ami nem normális. Hiába mondom neki, hogy egy 12 éves gyerektől ne várjon el olyan dolgokat, hogy minden nap nekiálljon és takarítsa ki a szobáját, menjen ki magától a konyhába mosogasson el és locsolja végig az összes virágot amik nem is tesómé. Hazaér a gyerek fáradtan az iskolából és evvel kezdi, hogy azonnal álljon neki kitakarítani, és már örjöng. Van egy nővérem ő már rég elköltözött itthonról, de én még egyetemista vagyok, néha itthon lakom ha nem a koleszban vagyok de amit lerendez megöl. Ez van már vagy 2-3 éve. Miért nem tudja felfogni, hogy egy 12 éves gyerek nem fog minden nap nekiállni takarítani? Miért jó neki hogy üvölt mint a sakál? Apámmal nem egyszer mondtuk neki. Könyörgöm évek óta heti rendszerességgel ebszélünk vele, hogy állítsa le magát és úgy tesz mintha felfogná. Másnak előlről kezdi!!! Teljesen kiidegel, tönkrevágja a napom, vizsgaidőszak van tanulnék de azt hallgatom hogy örjöng. Mit tegyek?
Ha jól tippelek, az öcséd miatt jársz haza. Ha ő nem lenne, azt mondanám, húzz vissza koliba, lehet ott is tanulni. Hatni nem lehet édesanyádra, amint azt a mellékelt ábra mutatja, az egyetlen megoldás az, ha minél előbb elmenekülsz onnan.
2012. jún. 11. 13:55
Hasznos számodra ez a válasz?
2/17 A kérdező kommentje:
Az a borzasztó, hogy más rosszat amúgy nem tudok rá mondani. Mindigis támogatott, nem bántott, felnevelt, iskoláztatott és sosem zárt be itthonra. De hogy mióta 40 felett van, mintha teljesen megbolondult volna, mindent ezerszer mondok el neki, mindig visszakérdez, nem érti meg a dolgokat. Szeretem őt, szeretném majd a későbbiekben támogatni is, minden jó lenne ha nem zakkanna meg sokszor.
Mert amúgy nem az a normális ha egy tizenéves gyerek szobájában nem csillog villog minden?
2012. jún. 11. 13:59
3/17 anonim válasza:
Csak egyet tudok tanácsolni; egyik fülön be másikon ki. Nekem bejött :D
2012. jún. 11. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
4/17 anonim válasza:
Mármint neked is meg az öcsédnek is.
2012. jún. 11. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
5/17 A kérdező kommentje:
De szegény ha nem csinálja meg tovább kiabál. Ennek semmi értelme. Kinek az a vágya hogy a tizenéves éveit takarítással töltse? :( Most még én lettem lecseszve mert kimentem hogy állítsa már le magát, hagy játszon egy kicsit, miért fáj neki, ha nem áll minden tökéletesen rendben? MÉRT?!?!?!?!?! NE SZÓLJAK BELE! ez volt a válasz. Elegem van :(
2012. jún. 11. 14:10
6/17 anonim válasza:
Az én anyukám is hasonlóan viselkedett. Fokozatosan egyre rosszabb lett minden. Aztán szembesülnöm kellett vele, hogy igazából nem ő tehet róla.
Érelmeszesedés, demencia.
2012. jún. 11. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
7/17 anonim válasza:
Pszichológus esetleg? Lehet hogy neki is van valami baja, amiről nem akar beszélni, vagy nem tud.
Aki folyton ideges, többszöri elbeszélgetés után is, annak tuti van valami baj a háttérben.
2012. jún. 11. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
8/17 A kérdező kommentje:
Sokat dolgozik, mindig a legjobbat akarta adni mindhármunknak :( Én tényleg nagyon szeretem őt. Sajnos nem az a fajta ember vagyok aki tud lelkizni, pedig jó lenne ha tudnám valóban mi bántja.
2012. jún. 11. 14:19
9/17 anonim válasza:
Amikor ennyi idős volt anyukám ő is csinált hasonló dolgokat. Egyszerűen elviselhetetlen volt, nem lehetett vele bírni. Szerintem ez a változó kor miatt van. Ez olyan 7-8 év kb. Legalábbis az enyémnek ennyi volt. Mostmár sokkal jobb, lehet vele beszélni szinte mindenről, nem idegbajos, egyáltalán nem szoktunk veszekedni. Ezt az időszakot sajnos túl kell élni, nem nagyon tudsz mit tenni :S
2012. jún. 11. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
10/17 A kérdező kommentje:
Végülis megnyugtat, hogy egyszer vége. De tesóm pont kifogta szegény. Sajnálom őket, sokkal nagyobb békében is lehetne élni. Ennek ellenére nehezen szakadok el itthonról, azért sem vagyok mindig a koliban.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!