Mit tehetnék, hogy ne hanyagoljam el a páromat?

Köszönöm a válaszokat és köszönöm az ötleteket!

Már mi is szakítottunk egyszer a wow miatt, akkor akár napi 12-15 órát is játszott. Mikor visszajött, megígérte, hogy kevesebet játszik. Egyébként most is azért kérte magát ilyen műszakba 3 hónapja, mert nem bírt a hajnalig tartó játék után 6-kor kelni (ezt soha nem vallaná be), azt nem gondlta végig, hogy az én munarendem (5-14) miatt alig látjuk egymást.

Megpróbálok tovább aludni, de félek, hogy akkor nehezebben fogok januártól visszarázódni a korai kelésbe, csak 4 órában megyek vissza, de akkor is 5-től leszek. Most két hét alatt sikerült 3-ról 4-re átállni, de ha pici megszületik, megint borul a napirend.

Napközben is alszok 1 órát, de attól még ugyanolyan fáradt vagyok estére. Nálunk a házimunka nincs meg 2-3 óra alatt, mert maga a főzés is elég sok időt elvesz, a párom ebédet itthonról visz és este is meleg étel a vacsora. Nyaranta a locsolás is 2 óra naponta és a mosás is heti egy nap (amíg nem lesz csatorna, nem lesz automata mosógép sem). A takarítás pedig szinte egész nap tart, mert a kutyák többet vannak bennt mint kinnt. Mindez nagy pocakkal külön kihívás.

Szóval van mit öszeszerveznünk.

Vissza kell mennem, mert nem vagyunk túl sokan a cégnél és mivel a főnökasszonyom és egy másik kolléganőnk is babát vár nem tudtuk máshogy megoldani. A nagyobbik addigra ovis lesz, a nagyszülők a szomszédaink és a nagyi vállalta, hogy elviszi ezken a napokon (heti 1-2 nap), és kicsire is vigyáz. Amikor pedig csak irodai munkám van, azt tudom itthonról is csinálni.

Azért érzem úgy, hogy most inkább nekem kell változtatnom, mert a párom már rengeteget változott miattam, miattunk. Mikor megismerkedtünk, se munkája, se életcélja nem volt, hacsak az nem, hogy minél többet bulizzon. Mikor választás elé állítottam, minket választott. Elismerem, hogy nem egyszerű egyik napról a másikra megváltozni, így nekem is segítenem kell ebben.