Miért változtam meg? Miért látom máshogy a dolgokat, mint korábban?

Előfordul az ilyen, főleg akkor ha az ember nem ismeri saját magát és nálad ez áll fenn. Arra pont jó ez a kapcsolatod, hogy felismerd, mégis csak a törődő férfiakat szeretnéd. Ez azért lehet mert aki nem csak magával foglalkozik és nem önző az talán hosszútávon "biztonságosabb" mert érzed a szilárd alapokat viszont a mostani kapcsolatod ennek pont az ellenkezője. Eddig lázadtál a sablon ellen, hogy romantika így,meg udvarlás úgy aztán házasság gyerek....mert ez

a sablon, de úgy látszik mégis ez kell a többségnek amivel nincs is gond, mert ha úgy vesszük így boldog az ember. Már ha jó párt választunk társunknak. Régen én sem tudtam eldönteni , hogy mit akarok, egyszer bejöttek a vagány, magányos farkas rossz fiúk akiket meg kell hódítani máskor meg a kis bugyuta férfiak jártak a fejemben , ezért átgondoltam, hogyan élném le az életem, milyen terveim vannak és mit szeretnék elérni majd ezek által kerestem társat magam mellé, ezért azt mondom ismerd meg önmagad és akkor tudod hogy mit akarsz, nem leszel bizonytalan. Lehet az a gond, hogy mikor romantikás fiúd volt akkor még fiatalabb voltál sokkal a 24 évednél, lehet tizenévesen, és akkor lázad a legjobban az ember, így csak bebeszélted magadnak ,hogy az neked nem jó, pedig mégis az volt.

Ez azért van,mert Te is vágysz egy megbízható emberre,aki szeret,és törődik Veled,ugyanakkor már szeretnél valaki mellett megállapodni is.Tehát mégiscsak a biztonságra vágysz,ezt pedig nem egy vad és önző ember mellett fogod megkapni,akármennyire is ezt szeretnéd.Az ember egyszer felnő,és kinyílik a szeme,Te pedig most,24 évesen jutottál el erre a pontra.Talán korábban még éretlen voltál,ezért gondolkodtál úgy,ahogy,és ezért buktál a rosszfiúkra.Viszont most már kezd benőni a fejed lágya.Szerintem Neked is egy gondoskodó partnerre volna szükséged,mint a barátnőidnek.

Amúgy elárulom,hogy én is ugyanolyan voltam sokáig,mint Te,kerestem a kihívást,aztán jó alaposan megütöttem a bokámat...Nemrég még a vad,szabad pasik vonzottak,de mostanában rájöttem,nekem nem ez való,én stabil párkapcsolatra vágyom,szerető társra,nem egy rideg macsóra.Most,25 évesen,a sokadik csalódás után nőtt be a fejem lágya.Talán most váltam igazán felnőtté.Szerintem Nálad is ez van.Egyébként rájöttem arra is,hogy az ilyen típusú pasik csak kalandozásra valók,másra nem.A komoly kapcsolatot felejtsd el velük,mert csak szenvedni fogsz! 25/N

Te akartál rossz fiút, hát most ne sírj!

(ilyenkor jót kuncogok magamban és elégtételt érzek)

Én is 24 évesen jöttem rá,hogy francnak se kell egy önző,kiszámithatatlan,egoita,romantikát nem ismerő rosszfiú.4 év után szakitottam.

Párom tipikus jófiú,tenyerén hordoz,kiszámitható,romantikus,(ma reggel szivecskés szendvicset kaptam épp),vacsizni visz,bújik,imád,én vagyok neki a legfontosabb.

És imádom,hogy ilyen,el tudom képzelni vele hogy együtt öregedjünk meg.

Pár éve még biztos voltam benne hogy ilyen tipusu férfitól falra másznék.De változunk.

Ahogy irta fentebb valaki: felnőttünk.

Lépj.

Az enyém húsz éves,tele romantikával és ha nem lenne től fiatal hozzád,akkor kölcsön adnám,és te is kölcsönadhatnád a tiédet,ha ő meg nem lenne túl idős hozzám...:')

17/L