Sokan miért vállalnak be úgy gyereket, hogy egymás hegyén-hátán vannak, tehát még 2embernek is szűkös a hely, vagy még a szülőknél laknak, és alig férnek el?

erdekes azok a valaszok sorra le lettek pontozva akik azt irtak h ok nem vallalnak be masfel szobas alberletre a gyereket / gyerekeket. Ill azok is lke lettek jocskan pontozva akik anyagilag jol allnak, ill aki 4 szobas hazat vett. Hm milyen irigyek az emberek... csak mert a masiknak jobban megy. Talan az a masik megdolgozott erte kemenyen... es nem varja a joszerencset... ezen is el kellen gondolkodni...

Én párom anyukájával és nagyszüleivel élek egy három szobás családi házban (mindegyik generációnak jut egy). Mi így vállaltunk gyereket, van egy 2 hós ikerpárunk. A válasz egyszerű: 26 vagyok, még szeretnénk két gyereket, és nem akarok 30 felett szülni. A dédik és a nagymama (bár ő még dolgozik pár évig) bármikor tudnak vigyázni a gyerekekre, ezért nincs szükség bölcsire, mégis majd hamar vissza tudok menni dolgozni. Ha mindketten tudunk dolgozni, 3 kereső + 2 nyugdíj jut egy házra, így elég komolyan tudunk spórolni, amiből majd bővíteni tudjuk a házat. Bár akkor sem lesz mindegyik gyereknek saját szobája, szerintem felesleges luxus, főleg több gyereknél (nekem is közös szobám volt az egyik testvéremmel, nem haltam bele). Nem mindenki éli meg nincstelenségnek, ha nem jut mindegyik gyereknek külön szoba, vagy ha pár évig kisbabával/kisbabákkal kell egy szobában aludnia. Egyébként meg amíg nem serdülnek, nem is fognak vágyni saját szobára, addigra meg tőlünk már úgyis külön lesznek. Majd nyírják egymást, mint a jó testvérek. :) De legalább megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz. 26N

kulon szobaval is meg lehet tanulni alkalamzkodni. Szerintem ez nem azon mulik, h van e vagy nincs kulonszoba. Viszont pl nalunk 5 ev korkulonbseg van en vagyok a lany es idosebb, tesom fiu. Tehat az 5 ev legalabb 7 volt, hisz lanyok elobb ernek mint a fiuk. Tesom mindig bohockodott, tanulni nem szeretett, en meg szorgalmas tanulos voltam. Sosem tudtam tole tanulni, mert vagy bomboltette a zenet, vagy a TV-t. Persze fel lehetett noni igy is mert megszoktam, h kimegyek a folyoso vegere vagy padlasra, de nem jelenti azt h a gyerekemnek is ugyanezt szanom. Es ha a lehetosegem/lehetosegunk meg van ra akkor miert ne. Most evvel az elvvel mert mi nagy hazban lakunk szuljek min 6-7 gyereket, mert 5 szobaban elferunk????? eszem agaban sincs. En egyszobas lakasra tuti nem szulnek, de legalabbis biztos h ketto harom gyereket nem. Elobb megteremtem a feltetelt es utana. Nezd en 30+szultem, nem amiatt h penzt gyujtogessek, hanem ekkora lett normalis parom, akivel be mertem vallalni a gyereket. es el kell h mondjam nem maradtam le semmirol h nem 20eveimben szultem. Egyreszt en a 20s eveimben nem voltam anyasagra kesz. 25 voltam mikor masoddiplomaztam es azt melo mellett csinaltam, egy kicsi szabadsagra vagytam, h munka utan ne rogton kotelezettseg legyen. Nem lett volna belolem jo anyuka es ezt tudom. Egyetem utan beutaztam a vilagot, sok helyen jartam, olyan orszagokban ahova nem minden nap jut el Mo-rol az ember. Ki telepultem tenyleg a vilag masik felere 27 evesen. elolrol kezdtem mindent. egy rossz kapcsolatban amiben voltam, plusz albiba szinten nem akartam szulni. Karreirem kulfoldon megalapoztam, es ugy 32 evesen ereztem magam ugy h most mar akarok csaladot. igy utolag ahogy irtam nem maradtam le semmirol, es nem hiszem h 20as eveimben nekem lett volna annyi turelmem a kislanyomhoz mint most van. nekem kellett a 20 eveim h jojjek menjek utazzak, lassak gyozzek. Mindenki mas. Most sokkal nagyobb turelmem van a hisztis kislanyomhoz, es sokkal jobban is tudom szeretni ugy ahogy van olyan makacsan, hisztisen. Mivel mire szultem minden meg volt alapozva, igy a munkahelyemre is ugyanabba a pozicioba mentem vissza dolgozni. tehat a szules nem okozott torest. a kislanyom kiegyensulyozott es szereto csaladban novekszik. Igaz kenysztetve van, de nekunk igy jo.