Nem birok az anyukámmal tovább. Mit tegyek?

Többnyire egyedül élek anyámmal apa ritkábban jön haza mert dolgozik de anyám születésem óta velem van egyfolytába így nem is dolgozik.Szinte nincs olyan nap hogy ne lenne valami miatt veszekedés.Vásárolni nem is tudunk elmenni ketten mert fél óra után már úgy érzem hogy nekem ennyi elég is volt.A lényeg:Elkezdődik egy veszekedés pl hogy mér iszok bele mindegyik vizes flakonba.Utána amikor beindul a veszekedés elkezd gúnyosan vigyorogni hogy minek szültelek meg stb..itt nálam általába a türelmem vége van és megmondom neki hogy egy hülye ku*va vagy..erre elmondja nekem hogy igen te is úgy születtél meg el akartunk vetetni és nem is akartuk hogy legyél csak egy nyűg vagy mind a kettőnknek.És ő soha nem kért bocsánatot mindig én vagyok rákényszerülve mert csak ő van itthon.Azért nem vagyok egy fős túlélő hogy elkezdjek főzni mosni meg pénzt keresni és elmenni itthonról vagy akár több napig hozzá se szólni mert előbb utóbb csak elszeretnék menni valahova és csak tőle tudok pénzt kérni de nagyon elegem van ebből.Egyre több erőt ad ez ahhoz hogy elkezdjek valamit nagyon komolyan csinálni amiből kereshetek pénzt és minél hamarabb el mehetek itthonról mert ez minden nap nagyon terhelők ezek a veszekedések és nem szeretném hogy bármi betegségem legyen a sok stressztől.17/f