Normális, hogy nem tudok úgy gyászolni most? (Bővebben lent)

Sziasztok.

Apai ágon,nagypapám születésem előtt meghalt,nagymamám volt a mindenem,nagyon szeretett engem,én is őt,mivel végül is nagymama és apa nevelt fel engem,így ők nőttek a szívemhez. Nos 2001-ben meghalt a nagymamám,akkor napokig,hetekig sírtam,teljesen kiborultam.

Anyai ágon,nagymamámnak volt 3 gyereke,az idősebb fiú,anyám,és a fiatalabbik fiú.

A fiatalabbik fiúnak volt két gyereke,de azok külföldön élnek,senkivel nem tartanak kapcsolatot.

Szóval anyámnak első házasságából lett egy fia,az apja nem nevelte,anyám nevelte fel az anyjával,ezért lettem én elhanyagolva. Az idősebbik fiúnak egy lánya született,utánam pár évvel.

A helyzet az anyai ágon,apát nem tudták elfogadni valamiért,ezért anyám első fia,és az idősebbik fiú lánya voltak ajnározva,szeretgetve,én meg a rossz,kitagadott unoka. Nagyapa fejben sose volt tiszta a sok borozástól,őt nem is érdekelték az unokái.

A hosszú és kusza történet lényege az,hogy most szóltak telefonon,hogy nagypapa meghalt,és nem érzem,azt a gyászt,mint apai nagymamámnál,rossz érzés persze,de annyira nem hat meg.

Ez ilyen helyzetben normális? Vagy bunkó vagyok?

20/L