Jogosan érzem magamat rosszul emiatt?

Figyi, nem megbántnai akarlak, ezért kérlek ne értsd félre: de jó lenne ha végre felhagynál azzal hogy a barátodat mentegeted.

Itt a ti kapcsolatotok szempontjából nem nagypapádról van szó, hanem rólad. Igen, itt most neki csak te számítasz. Elméletileg. Nos, ebből mi az ami lejön valójában?

Tudom hogy fáj és nehéz, de gondold el, ha egy ilyen problémánál így viselkedik ami azért valljuk be nem kisstílű dolog, de ahhoz képest mai rátok vár az életben semmi, akkor mi lesz majd ha valóban nagy gond lesz? Mondjuk épp terhes vagy és kínlódsz vagy rosszul érzed magad, nem ad egy pohár vizet? Vagy majd ham ész szülni lelép a haverjaival bulizni hogy megünnepelje a nagy eseményt, te meg egyedül csináld végig? Ja, és persze még képes lenne megmagyarázni neked hogy ezt a te érdekedben teszi... Gondolj bele mennyi minden olyan dolog van az életben amit ketten százszor könnyebb átvészelni mint egyedül. Ezért is van a párod,hogy ne csak akkor álljon ott mikor kedve tartja hanem tartson ki akkor is amikor semmi haszna nem származik a dologból. Gondolkodj el ezeken, és mérlegelj. Nem szép dolog tőle hogy visszaél ezzel, hogy te most lelkilg ilyne kiszolgáltatott helyzetben vagy és ennyi csapás ért, de nézd a jó oldalát milyen klassz hogy ezekre most derül fény és nem 10 év múlva 2 gyerekkel, lakáshitellel.... Ne cseszd el az életed, nem szoktam ítélkezni mert nem ismerlek sem őt , de ennyiből nagyon úgy fest hogy nem igazán vannak egy szinten az igényeitek. Ezek jelek, figyelj oda nem vagy köteles csak azért vele lenni mert régóta egy pár vagytok.