Szerintetek igaz: minden sikeres nő mögött egy férfi áll?

Ez a mondás fordítva létezik és arra utal, hogy minden karrierjére koncentrálni tudó férfi mögött egy olyan nő áll, aki elvégzi a házimunkát, megteremti az otthont, és egyben tartja a családot, így a férfi sok pénzt tud keresni.

Ha megfordítjuk, akkor sem lesz a nőkre nézve jobb a helyzet, mert akkor pedig azt jelenti, hogy a sikeres nők azért tudtak előre jutni, mert egy férfi segítette őket az útjukon a háttérből, márpedig nem házimunkával hanem kapcsolatokkal vagy pénzzel.

Tehát egyáltalán nem arra vonatkozik, hogy a férfi lesz a nő otthon. Mindegy is, hiszen mindkettő általánosításon alapul, még ha van is igazságtartalma.

"Ez a mondás fordítva létezik és arra utal, hogy minden karrierjére koncentrálni tudó férfi mögött egy olyan nő áll, aki elvégzi a házimunkát, megteremti az otthont, és egyben tartja a családot, így a férfi sok pénzt tud keresni. "

Nem tudom, de szerintem ez egy baromság. EGy tanult és sikeres férfi akkor is jó a szakmájában, ha asszonyka nem mosogat el helyette és nem süt neki palacsintát, hanem a pasinak kaját kell rendelnie. De pont pár kommenttel feljebb ott van ennek a kifejtése, miszerint nem kéne a háztartásbeli nőknek a férjük szakmai sikerét is maguknak elkönyvelni, mert az már némileg undorító. És ugyanez igaz fordítva is. Nő vagyok, sikeres vagyok, akkor is ha a férjem főz és akkor is, ha én főzök. Ennyi. Mert a szakmámban való sikereimet rohadtul nem befolyásolja, hogy ki mosogatott el előző este, de ez egy értelmes embernél nem is kérdés.

Van egy 5 és egy 4 éves gyerekünk, 2 éve dolgozok, 1 éve előléptettek.

Mivel a férjem is jól keres és neki is fontos a munkája és utána a pihenés, azóta takarítónő jár hozzánk :-)

Főzés: ez közös program, a gyerekeim imádnak a konyhában játszani.

Nálunk mondhatni mindkét felállásban volt ez. Egy ideig nem volt munkám, hiába kerestem. A férjem munkájából vettem át adminisztratív dolgokat, levelezéseit megírtam (ő az irodából mail-en átküldte, hogy mi lenne a lényege), törvényeket kerestem hozzá, stb, ezek általában hatóságok felé intézett levelek voltak.

Közben főiskolára járt, ugyanarra a szakra, amit én már korábban elvégeztem. Így a beadandóit én írtam meg (főleg aminél időigényes volt a források felkutatása), esténként leültem tanulni vele, felmondattam az anyagot, elmagyaráztam, amit nem értett.

Nyelvet is itthon tanult, mert sokáig nyelvet is oktattam.

Aztán pont azért, mert nem igazán kaptam munkát, kijöttem külföldre. Ő egyrészt nyelvileg még nem volt olyan szinten, hogy érdemes legyen rögtön jönnie, illetve nem akart a semmire felmondani, ezért én mentem előre. Először csak pincér melót tudtam szerezni. Amikor már egy ideje kint voltam és sikerült a végzettségemnek, tudásomnak megfelelőbb (és egyben jobban fizető állást) szerezni, akkor jött utánam. A nyelvtudás gyengesége miatt inkább kétkezi munkákat kapott. Közben lett gyerek, mert kettőnkre elég volt a fizetésem, néhány hónap után visszamentem dolgozni és ő maradt otthon a kicsivel. Viszont gyerek mellett nem tudnék dolgozni, ha ő nem segítene ezzel, hogy otthon marad.