Vágyódó álmok és sóvárgás valaki iránt? Kémia vagy szerelem?
A szerelem is kémia, meg hormonok játéka, meg a többi.
Idővel elmúlik, csak nyugalom. Foglald el magad, törődj a családoddal, légy figyelmes a pároddal, gondolj rá, miért vagy vele, randizzatok.
Milyen a kapcsolatod a családoddal? Azt nem írtad. Férjed van akkor, ha jól értem.
Ha a kémia meg a szerelem közt kellene választanom, én a kémiára tippelni. Tombolnak a hormonjaid, újra vágysz. A mostani kapcsolatod ellaposodott. Lehet, hogy nem áll szándékodban megcsalni, így tudat alatt egy olyan férfira esett a választásod, aki szinte elérhetetlen, legalábbis te olyannak látod, és az lehet, hogy nem véletlen.
Szerintem ennyit nem ér felrúgni két családot is. Ha nem érzed jól magad a férjeddel, akkor beszélje vele, váljatok el, és akkor kereshetsz új kalandot. De ez a te életed, és csak egy van belőle. Légy boldog! Ha ehhez az kell, hogy megválj a mostani partneredtől, akkor tedd meg, mert amikor már késő lesz, akkor bánni fogod.
Hány éves vagy egyébként?
nálam is van, amikor így rákattanok valakire.
de aztán ez elmúlik. pedig sóvárgó kínlódás, mintha valami óriási dolog lenne, ami nagyon kell.
ilyen ritkán van az élet(em)ben. de többször visszacsap, ugyanolyan erősen.
simán lehet élni anélkül is, hogy találkoznátok.
néha bejön ez az érzés, tart akár egy éjszakán át, aztán elmúlik.
Az a bajom, hogy a párom szinte (akármennyire fontos) totálisan gyerek hozzá képest. Mintha egy kiskutyust kéne összehasonlítani egy ferrarival. Felelősségel tartozom érte, gondoskodom róla, támogatom, élek vele.
De Ő...sokkal idősebb (49éves), öltönyben áll, eszik, lélegzik, még elképzelni se tudom egy farmerban vagy ha el is...letépném róla azon nyomban.
Én meg...a kiskutya (párom), ferrari (ő) én meg egy perverz majom vagyok. Álmomban is csak a bizonytalanság kínoz, elkapnám de eltűnik, beszélünk de nem hiszem el tényleg igaz stb. Mindig csak mások elött találkozunk nyilvános helyen, ödvözlésen kívűl, a munkáján kívűl zárt egység. Szinte már félnek tőle olyan hidegnek tűnik. De nekem... miatta szoktam rá a dohányzásra is, hogy kint legalább esélyem legyen tüzetkérni, elcsípni a tekintetét... áh, hülye vagyok. :( (Persze a barátnője is én koromfajta de szép, csöndes...sose lenne esélyem)
jelenleg én is reménytelenül szeretek valakit és már nagyon kínoz az érzés,várom már hogy elmúljon,de nem megy,szeretem,ráadásul ő még nem is kedvel,volt szerencsém kavargatni vele de úgy néz ki nem vagyok neki elég jó...
neked csak annyit tanácsolhatok hogy próbáld meg kerülni már amennyire lehet...
Azért azon nem gondolkodsz el két vágyódás közt, hogy mit dobnál oda érte? Velem is volt ilyen. Van egy biztos párkapcsolatom és akkor megjelent egy férfi, majd megdöglöttem volna egy csókért, vonzó volt, tökös, kicsit más, mint a megszokott és ez pillanatnyilag kizökkentett. De mielőtt valami hülyeséget csináltam volna elgondolkodtam: megéri? Megéri megbántani azt az embert, aki kitart mellettem mindig, aki szerelmes belém, akit szeretek, akivel nap, mint együtt vagyok?
Ráadásul mi van, ha az álompasid csalódást okoz? Lehet nem hiába olyan amilyen, ezt nem tudhatod, hiszen nem is beszéltél vele.
Ez ilyen tinilányos viselkedés, fellángolsz, majd megveszel, de nem mérlegelsz. Család mellett ezt nem kéne, ha szereted a párod.
Részvétem... Együtt érzek veled, mert hasonló helyzetben vergődöm én is..., de sajnos gyógymóddal nem szolgálhatok. :(
Hihetetlen, hogy mi nők, hogy megtudunk részegülni egy pasitól... :)
El kell döntened mit is/ kit is szeretnél igazán. Ha ez sikerült, akkor ezek szerint megtenni a következő lépéseket.
Ő hogy viselkedik veled? Add valami jelet, hogy Te is szimpatikus vagy neki vagy valami? Hány éves vagy?
Érezni a levegőben, hogy van valami közöttetek? :)
Valamerre mindenképp el kell mozdulnod, mert a sóvárgásba bele lehet dögleni...
Én munkamániás lettem... éjjel-nappal meló, karrier lett az első, meg alvás, szeretnék bizonyítani elsősorban magamnak és persze az egész világnak is, és van egy barátom, akit próbálok megbecsülni, azért, amiért szeret. Én is őt, de. ha ez a másik férfi egy szót szólna és már ugranék bármit is kérne... de nem szól.
Mégsem telik el nap, hogy ne gondolnék rá...
Nem tudom mikor lesz ennek vége, de remélem egyszer elmúlik, mindenesetre így sokkal könnyebb, mintha lenne időm agyalni, meg gondolkodni..., de így sem egyszerű.
Kitartást neked kedves kérdező!
23/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!