Temetesen tortent varatlan szituaciok, furcsa, meglepo tortenesek erdekelnenek. Volt mar vkinek ilyenben resze? Vicces, szomoru tortenetek, barmi, ami miatt emlekezetes maradt a szertartas es nem a hagyomanyos, megszokott.

Kereszttesóm nagyapját temették, de az egyik sirásó cudarul berugott, először nekiesett a sirkőnek, s kidöntötte azt (természetesen széttört), aztán amikor a koporsót engedték le, kiejtette a kezéből a kötelet, a koporsó felborult, és kifordult a halott (ahogy az előttem lévő is irta: nem értem minek a csavar, ha nem ér semmit)...életem legbotrányosabb temetése volt. :S

De szinte minden temetésen voltak kisebb bakik, köszönhetően a papnak. Állandóan összekeverte a neveket és az éveket. :) Bnőm dédijét temették (96 éves volt), amikor a pap megkért bennünket, hogy imádkozzunk FIATALON elhunyt testvérünkért, egyszer meg sehogy sem találta el a nevet. Szegény megboldogultat Elvirának hivták, de temetés alatt volt Eleonóra, Elza és Mónika is.

egy szomorú, egyik rokonom egy temetésen esett össze és halt meg.

egy vicces, a toron pohárköszöntőt szeretett volna mondani egy barát, a fiatal huszonéves betegségben elhunyt halott emlékére és azt mondta a végére, h akkor igyunk Józsi egészségére. Fél mp-ig mindenkiben megfagyott a vér, de aztán alig tudtuk visszatartani a röhögést h mondhatott ilyet!?

Keresztanyám temetése abban a faluban volt, ahol élt. Mindenki síri csendben állt, a pap mondta a beszédet. A tömegből egyszercsak kipattant egy öregasszony és éktelenül elkezdett sírni, keresztanyámat emlegette. Teljesen olyan volt, mint egy hatásvadász filmben, amiben épp elvitt mindent egy természeti katasztrófa.

Döbbenten álltunk, én kérdezgettem apámat, hogy ki ez? Mindenki értetlenkedve nézett.

Az öreg hölgy földhöz verte magát, karmolta a földet, vonyított, sírt, mint egy holdat vonyító kutya.

Végül valaki feleszmélt és arrébb kísérte, így a temető sarkából hallgattuk tovább. Amikor a koporsót a gödörbe eresztették, kitépte magát az "őr" kezéből, odarohant és simogatta a koporsót, amíg le nem eresztették és nem érte el. Megint valaki elhúzta onna, nehogy bemásszon.

Később tudtuk meg, hogy egy közeli falu bolondja volt, aki látásból ismerte a keresztanyámat és a környék temetésein előadja ezt a műsorát. Elég bizarr volt.

Illetve a nagymamám temetésén: a fia (nagybátyám) finoman szólva pénzsóvár ember, a mamámmal is rosszul bánt, a család se tartotta vele a kapcsolatot a személyisége miatt.

Ő a soros barátnőjével jött a temetésre. Tudtuk, hogy a mamámmal egy tíz perces bemutatásra találkozott, nem ismerte közelebbről.

Fátyolos nagy kalapban ült és eszeveszetten sírt az egész temetés alatt.

Nekünk, közeli családnak elég bántó volt, hiszen tudtuk, hogy nem is ismerte az elhunytat, így csak egy színjáték volt az egész. Hogy mi volt vele a célja, arra a mai napig nem jöttünk rá, pedig már 15 éve történt az eset.

egy ismerősöm apjának a temetésén az egyik sírásó a virághordás közben megbotlott, és levert egy marha nagy sírkövet. porrá zúzva esett a földre a kő.

iszonyat ciki volt, nem tudom elsunnyogták-e vagy helyreállították a sírkövet...