Most mit csináljak? Dadus vagyok és itt az anyák napja!
Egy kisfiúra is vigyázok, aki ovis. Ma ebéd után lesz az anyák napi ünnepség, és a fiúcska azt szeretné, ha én mennék, nem az apja (tavaly apuka volt).
Viszont félek, hogy túlzottan kötődni fog hozzám.
Tudja, hogy nem vagyok az anyukája, de abban a hiszemben él, hogy anyukát úgy választ az ember, mint barátot. Az édesanyja két éves korában elhunyt.
Szia!
5-ös válaszoló vagyok.Hogy döntöttél.Elmentél végül?Hogy sikerült?
A nap folyamán eszembe jutott párszor a történeted.
Én úgy érzem a leírtak alapján,hogy a kisfiú teljesen jól kezeli a dolgokat.Szeret téged,jólesik neki,hogy törődsz vele,de hidd el,nem hinném,hogy többet lát ebbe a dologba,mint ami van.A kisgyerekek nagyon okosak.
Te bizonytalan van.Nem tudom hány éves vagy,van-e gyereked,férjnél vagy-e,de mintha a korábban kiírt kérdésben írtad volna,hogy igen.
Nézd...az az igazság...ebben a történetben az apuka gáz.Nem értem,hogy adhat neked szabad kezet ahhoz,hogy eldöntsd elmenj-e az ovódai anyák napi ünnepségre.Ez nem mikulás,karácsony,farsang,szülinap,névnap...ANYÁK napja.Az elhunyt édesanyját a kicsinek nem fogod pótolni!Még abban az esetben is meggondolnám,ha a férfinek én lennék a második,törvényes felesége!Őneki azonnal mondani kellett volna,hogy ne menj!Nekem az az érzésem,ő a kisgyereken keresztül udvarol neked.A kisgyerek érzelmeivel akar téged megszerezni.Ennél jobban nem tudom leírni.
Belázasodott, és délelőtt haza kellett hoznom. Voltak a nagyinál hétvégén, valószínűleg tőle kapták el (a tesónak és a sajátomnak is folyik az orra, köhögnek) úgyhogy riadókészültség lefújva.
Nem beszélhetek az anyjukról, pedig jól ismertem. A legkisebb nem is emlékszik rá, a kisfiú is kezdi elfelejteni. Nem értek egyet ezzel a döntéssel, de a főnököm kijelentette, hogy egy szót se. Úgy gondolja, hogy jobb elfelejteni, mintsem fájdalmas emlékeket őrizni.
Az apuka csak ideig-óráig fogja tudni halogatni. De amikor a kicsi felmegy az iskolába, (addigra még eltelik egy pár év), lehet, hogy akkorra a kicsi megszeret egy pótanyukát. Akit mondjuk majd elnevez Kati-néninek. Az iskolában pedig amikor tanulják, hogy anyja neve, és ő azt kell, hogy mondja x Erzsébet, úgyis rákérdez.
Majd akkor lesz törés a gyereknek, szembefordul apjával, nevelő-anyjával, mindenkivel, pedig akkor már csak az iskolával kellene neki foglalkoznia.
Többek között ezért is tanácsolta sógoromnak az orvos, hogy a kicsinek őszintén, de mielőbb el kell mondani, hol van az anyja, legyen mielőbb tisztában a dolgokkal, később nem lesz olyan élethelyzet, ami törést, fennakadást okozna nála.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!