Hol vannak a szenvedélyes nők? Vannak még manapság ilyenek?

Na, hát elárulom, hogy nem könnyű ám nőnek maradni gyerekvállalás után. Simán rabulejtenek minden nőt ezek a kis büdös kölkök. :) De azért is ilyenek, különben nem maradnának életben, ezzel érik el a gondoskodásunkat. :)

Ahhoz, hogy a nő nő maradhasson, ahhoz a férfinak segítenie kell őt szerintem. Ha úgy nézel rá, mint egy nőre, úgy bánsz vele, mint egy nővel (te is lehet szenvedélyes) akkor sikerül neki annak éreznie magát. Mert ugyanis pár (?) kiló felesleggel, plötyi hassal, szoptatós hálóingben neki sem álom magára néznie és az önbizalomhiány kikészíti. Ha kicsit rájátszol, meg tud feledkezni arról, hogy kevésbé érzi magát nőnek és újra belejön a szerepbe. Nézz rá tüzesen, bánj úgy vele és ha látja, hogy még így is kívánatos, akkor meghálálja, hidd el. Egy gyerek nemcsak öröm. Nehéz is és bár te nem változol tőle, egy nőnek nehéz elviselni, ha külsőre már nem a régi.

# 13: Egyetértek a tizenhármassal!

Persze, könnyű elvárásokat támasztani, de ha nem nő melletted a nő, akkor arról te is tehetsz! Tessék kihozni belőlünk a nőt! :) Nem olyan nehéz ám! :)

18.: Hát pont erről van szó, hogy ha te azt érzed, hogy szeret és értékel, akkor nem kell erőlködni.

Ha meg nem érzed, akkor az nagyon alá tudja ásni egy nő önbecsülését, és igen, oda a szenvedély!

Nálunk ez történt: a férjem szépen belekényelmesedett a kapcsolatba, és a korábbi szenvedélyes énem valahol elveszett - pedig bennem van, érdekes módon, amint beláttam, hogy a férjemhez semmi közöm, egye meg, amit főzött, azóta tapadnak rám a férfiak, minden ujjamra jutna egy, ha akarnám. :) De nekem elég EGY, és ő kihozza belőlem a nőt! :)