S. O. S. Kibirná ezt egy kacsolat, a családunk? Mi lesz így velünk? Hogyan tovább ha vége lesz? Mi lesz így a gyerekekkel?
3 gyermekünk van,jelenleg albérletben élünk panel lakásban.
A párom is és én is családi házat szeretnénk.Itt ahol lakunk,jol fizető állása van,de a házak nagyon drágák,talán bele is buknánk ha belevágnánk egy itteni ház megvásárlásába.
A párom az utóbbi időben azt pedzegeti,hogy bárhol is találunk házat én menjek a gyerekekkel oda,ő meg marad itt ahol lakunk,keres egy kiadó szobát és ott lakik majd és 3 hetente 1 hétre hazajárna hozzánk.
Kibirja ezt egy kapcsolat hosszú éveken át?Hogy lehet ezt úgy megoldani,hogy mindenkinek jó legyen,a gyerekeknek is?
A másik dolog,szex sincs nagyon köztünk,kivéve ha ő szeretné ami elég ritka és mindig csak olyan formában ahogy ő akarja,azzal a kifogással,hogy ahogy én szeretem,szeretném neki nem jó,mert csak pár percig birja.Ennek mi oka lehet?
a harmadik dolog,azt találta ki,ha én családi házba költözök a gyerekekkel és nem bérlőtársnak megy valakihez/valakikhez akkor egy két haverját másik megyéből ide hozza és velük bérel majd lakást.persze nem rossz ötlet.de nem tudom miért ragazkodik mostanság ehhez a dologhoz hogy így külön legyünk
Kombinálni nem akarok.Ő azt mondja azért,hogy a gyerekek családi házban éljenek ne panelban.
(ebben valamilyen szinten egyet értek,mert látom rajtuk és mondják is,hogy nem bírják a panelt).
De ettől független félek a kapcsolatunk nem bírná ki ezt hosszú távon?Milyen köztes megoldások lehetnek erre?Mi a jó megoldás ilyenkor?
Nagyszülő és egyéb rokonság nincs segítségnek,meghaltak mind az ő mind az én részemről,rokonokkal sajnos nem tartjuk a kapcsolatot. :(
Köszi előre is hogy végig olvastátok és ha válaszoltok.
Értsem úgy, hogy az elképzelése szerint amíg dolgozik, vagyis nyugdíjig fennálna ez a helyzet? Hogy ő háromhetente hazajön egy hétre? Szó sem volt arról, hogy mondjuk egy év, kettő, és ő is odaköltözik? Mert ebben az esetben ezt én úgy fordítanám, hogy szabadulni akar tőletek. Lehet, hogy tévedek, de szerintem ha valaki komolyan gondolja a családot, akkor inkább nehézségekkel, de együtt, mint könnyen és külön. Lehet, hogy sokat merítek saját esetemből, nekem a volt férjem eleve nem akart ideköltözni, illetve váltig állította, hogy akar, és sose történt meg. Ennek az a vége, hogy egy-két év után már nem is ismeritek egymást, kempingezni jár haza csak, az életetek külön vágányon megy, és akármit is állítanak az ellenkezőjéről egyedül anyuka maradsz, még ha papiron házas is vagy, mert az idő háromnegyed részében csak te leszel ott, és nem számíthatsz senkire, ha baj van.
Elvileg lehetséges, hogy minden hét mikor otthon lesz csodálatos lesz és jól lesztek, de akkor is fura nekem, hogy valaki ragaszkodjon ehhez a megoldáshoz, mikor nem áll fenn semmiféle életveszély a jelenlegi helyzetben, és akkor is egyedül leszel a három gyerekkel az idő nagy részében.
A jó megoldás természetesen az lenne, ha kapnátok házat ott, vagy nagyon közel a munkahelyéhez még akkor is, ha ez pár évbe telik, vagy ha nagyon nehezen tudjátok is megvenni.
Köszönöm a válaszokat!
Sajnos nem bízom a "szerelem erejében" ekkora távban,na meg manapság már nem is lehet!
egy helyen maradtunk,szintén albérletben,de legalább együtt vagyunk,már ha annak mondható,ilyen kevés "együtt lét" mellett (gondolok itt a gyerekekkel együtt töltött időre stb)...
Sajnos így albérlet miatt jogilag hajléktalanok lettünk,mert itt nem jelentkezhetünk be állandó lakcímre,de mint irtam,legalább együtt a család,megoldás pedig remélem lesz!
Köszi mégegyszer a válaszokat és további szép estét vagy napot kívánok annak aki majd olvassa hozzászólásomat! :)
Lehet,hogy a drágább megoldás az olcsóbb? A saját otthon megteremtése mellett a legfontosabb dolog:a gyerekeknek apai minta is kellene és nemcsak az egymáshoz szokás,megismerés színten.A gyerekek adottak,hozzájuk lehetne igazítani a többit!Azt gondolom a távolság ellaposíthat egy kapcsolatot.Sajnos a vidéki emberek tisztelet a ritka kivételnek,de más a gondolkodásuk,más az értékviláguk és mintha gonoszabbak lennének! Mi is vidékre költöztünk,ebből merítettem a tapasztalatot.Jelezted a különböző vérmérsékletet,de azt jobb lenne egy szakemberre bízni vagy a korábban teljesítettet figyelembe venni.Több éves kapcsolatnál természetes,ha ritkább,ha kevésbé kívánják egymást.Az emberek nagyon sokat dolgoznak,el tudom képzelni a férjed nagyon fáradt lehet a 12 órai munkától.A mostani viszonylatokban már abban ki lehet merülni:Holnap lesz-e munkám?
Nagyon jó lenne a családot egyben tartani.Egy nőnek alapvető szükséglete az is,ha megbeszélheti élete párjával mindazokat az eseményeket amik nap közben történtek.Azt szoktam mondogatni:a gyerekre adott pénz nem fog vigyázni a lázas betegre,nem hív orvost,nem kíséri el iskolába és kihagyja a szülői értekezletet.Próbáld meg finoman megoldani:a férjed ne vonja ki magát a családja életéből!!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!