Milyen a tökéletes kapcsolat/házasság? Van aki teljes mértékben elégedett a kapcsolatával? Mennyire kell megalkuvónak lenni, mennyire kell alkalmazkodni?

18 év házasság utáni tanácsom : menj most !

korábban kellet volna válnom !!

a párom fiatalon 18 évesen férjhez ment , 2 gyerek, rossz házasság, most 40 felett lettünk azok akik mindíg szerettünk volna! egymásra találni, vagy megtalálni a másik énünket , nem könnyű !

aki meg nem keres ,az nem is talál

Szia!

Én is 17 voltam mikor összejöttem, 9 évvel idősebb párommal, ma már lassan 7 éve együtt leszünk, most 23 vagyok, sőt ő elvált és sajnos meg kellett/kell bírkóznom két gyerkőc létével is, néha itt is vannak, illetve anyagiakban is.

Megértelek, azonban párodnak is igaza van.

Ha eddig igazán soha nem veszekedtetek, minden jó volt és most csak az a gond, hogy ő már tovább lépne (gyerek...) szerintem érdemes elgondolkoznod, mert az én véleményem szerint még megbánhatod:rengeten pasi tud jól elszédíteni, aztán jól megcsalni, becsapni, piálni, terhesen ott hagy, vagy egyszerűen nem lehet rá számítani, vagy egyszerűen nem tudtok majd egymással beszélni...

Szóval én meggondolnám a helyedben, mindent meg lehet tanulni, én sem tudtam egyáltalán főzni, de beletanulok...

Néha én is megindogtam, de én főleg a meglévő gyerekeket emésztettem meg nehezen... de tudtam szeretem őt, és én vele szeretnék gyermeket, és hát suli miatt ő is várt rám 5 évet, és most még 1 évet kértem a babáig. Én is szeretném, de fiatal vagyok, és hát nem merek csak úgy belevágni, egy kis időt hagyok magamnak, és akkor is biztosak leszünk magunkban, úgy érzem igen, belevágunk! :-)

Szóval szerintem beszéljetek, lehet hajlandó várni rád pár évet. De ha nagyon más felé húztok, nem érdemes erőltetni, csak egymás idejét rabolnátok. És gondold meg, mire rájössz lehet ő elkötelezi magát.

De őszintén szólva, szerintem ezt a kapcsolat elején is át kellett volna gondolnotok, mi fél éves kapcsolatunk után már beszéltünk arról mit gondolok gyerek kérdésről...ha időben konkrétan beszéltek érzéseitekről ŐSZINTÉN nem kéne gond legyen.

Rossz példa: 37 éves nő, 40 éves pasi, több mint 10 éve házasok, nincs gyerek, a nő nem akar, 1 év után összeházasodtak, valószínű vagy nem is beszéltek róla, vagy a csaj mondta egyszer biztos, de még nem bírta a szabadságát, önzőségét feladni, közben a férfi vágyott család nélkül marad. Sokszor kétfelé marad, nem tudják mit akarnak, csak húzzák egymás idejét szerintem míg totál késő nem lesz, mert megöregszenek!

Beszéljetek, és kis időt adva magatoknak határozottan döntsetek, együtt!!

NÉZZED A SÖRREKLÁMOKAT!

Korai még beállnod a sorba!

Fiatal vagy még alkalmazkodni! Még nem is éltél.

Érthető ha ő 30 évesen le íakar nyugodni. De neked még korai. Minek? Hogy 30 évesen kezdj majd bulizni járni a gyerekek mellől?

Olyan kapcsolat nincs(jó) amiben meg kellene alkudni. Alkalmazkodni mindig kell, de a megalkuvás megöli a szerelmet. Próbáld ki magad, keress, ismerkedj. Ha ő alegjobb, tényleg, majd visszatérsz hozzá. Mondd meg, hog yszabadságra van szükséged. Hogy biztos akarsz lenni, hogy őt akarod. Vagy mást.

Van tökéletes kapcsolat. De ott azonosak az igényei a feleknek.

Ne hagyd magad zsarolni! Joga van várni rád, ha tnyleg ő az igazi, akkor vissza tudsz térni hozzá.

Van ilyen ismerősöm: Tizenéves koruk óta együtt éltek, de a lány mindig mást keresett. Szakítotak, mással járt(egyik Tankcsapda taggal!) már a ház is megvolt, iskola a gyereknek - és visszatért az eredeti fiúhoz. Azóta két gyereket szült neki, új lakást vettek, minden otthonos. Azelőtt mindig futott, kellett hogy megtudja, hogy ne keres mást.

22 évesen nem kell lemondanod a tökéletes kapcsolatról. Ha 68 éves korodig nem találsz megfelelőt, majd akkor megalkuszol.

Sörreklám minden sorát fogadd meg!

Én is húszévesen mentem férjhez, de a páromat csak 40 évesen találtam meg. Vele tökéletes a kapcsolat. Csak sajnos a gyerekek nagyon megsínylették aházasság végét, és nekem is nagyon nehéz volt, vag ytíz évet elveszettnek érzek az életemből. Ma úgy gondoldom, mindenkinek jobb lett volna, ha csak 30 felett szülök, az igazinak. Főleg a gyerekeknek. És nekünk is.

Sok apró napi dolog, hogy nem kaphattak egy zoknit, mikor másnak autót vettek, hogy nem voltam velük, mert pénzt kellettt keresnem, hogy nem volt tej és színjátszókör...nem kísérhettem el a farsangra..ez mind meglett volna, ha előbb megkeresem, aki biztosam mellém való. És most lenne közös gyrekem az életem párjával.

Neked nem sürgős! Magadat nézd! Nem fogod őt visszasírni, és ha igen, akkor majd kibékülsz vele.

Nem kötheted magad hozzá 20 évesen ilyen alapon!

Egyrészt: igaza van a barátodnak, tökéletes kapcsolat nincs, mert tányér-kanál nincs meg csörgés nélkül. Igen, két embernek nagyon kell alkalmazkodnia egymáshoz, még akkor is, ha imádják egymást. Meg - úgy mint az élet minden más területén -rengeteg kompromisszumot kell kötni.

DE!

Te még ehhez tényleg fiatal vagy. Menj, szaladj, élj! Még nagyon sok időd van lekötni magadat családdal, gyerekkel. Én az első házasságomat 21 évesen kötöttem. Pokol volt. Aztán elváltam, dolgoztam, tanultam, szórakoztam, kirándultam... ami épp jólesett. 33 évesen mentem ismét férjhez, van egy kis tündér fiam is. Igen, kötök kompromisszumokat. A férjemmel meg mi vagyunk a zsák meg a foltja. De van, hogy vitázunk, hogy megsértődünk a másikra. Csak mostmár nem a menekülési ösztönöm ébred fel, mint régen, hanem a békés "anyamaci" gondolkodás: vagyis a békére, megértésre törekvés.

Erre meg kell éredni.

Ha ki akarsz lépni hát lépj. Szerintem abban igaza van a párodnak, hogy nincs teljesen tökéletes kapcsolat és mindig adódik valami probléma, amit meg kell oldani. De ez csak akkor megy, ha valóban összetartotok, szeretitek egymást. a majdnem tökéletes kapcsolatban pedig alapvető fontosságú, hogy semmit nem szabad a másikra erőltetni. Ha Te még nem akarsz gyereket, de Ő igen, akkor ebben neki kell engednie.

Egyébként lehet, hogy vissza fogod Őt sírni(mert ugye semmit nem lehet kizárni), de az elmúlasztott alkalmakat is visszasírnád egy idő után.

Végülis az tök szép, mikor egy lány már az első pasinál leköti magát, de ezek a kapcsolatok ritkán tartanak örökké.Hiszen előbb-utóbb minden nőben feléled a gondolat, hogy milyen lehet mással.

Sok boldogságot, bárhogy is döntesz!

Meg nagyon fiatal vagy meg! Szerintem is nezd meg a sor reklamot :))

Amugy en 20 evesen szultem es persze elhagyott a pasi, 3 eve megtalaltam azt az embert aki, elfogadott a kislanyommal egyutt es jol meg vagyunk.

Ne siesd el! Raersz, bulizz es erezd jol magad! :))

32/L