Hogyan érhetem el, hogy a családom elfogadja a "párom"?
Azért tettem idézőjelbe a párom szót mert még csak összejövőfélben vagyunk.
A történet lényege hogy a sráccal 1,5 éve szakítottunk 4 évig jártunk együtt. Mostanában megint találkozunk, ki szeretnénk békülni.
Mivel a családom akkoriban sokat látott szenvedni a szakítás miatt, most az anyám bele van betegedve hogy találkozgatunk újra, megmondta egyenesen hogy soha nem tud majd vele "normálisan" viselkedni. A nővéremtől is azt hallgatom hogy felejtsem el.
De mi tisztáztuk mai fejjel a helyzetet, mindig hiányoztunk egymásnak, együtt akarunk lenni.
Elfogadhatják ezt valaha? Hogyan segítsünk az elfogadásban?
Igen elfogják fogadni miután több hónapa újra együtt vagytok és bizonyítottátok, hogy működik és hogy sokat változtatok. Én dettó ugyanezt a helyzetet éltem át, egyikünk családja sem nézte jó szemmel, folyamatosan kaptuk mind a két oldalról a savat, hogy nem lesz jó vége. De aztán megbékélt mindenki, olyan lett mint régen.
Az már más kérdés, hogy másodjára is szétmentünk...
Ismered a mondást??
Felmelegítve csak a töltött káposzta jó.
Ez a helyzet a kapcsolatokra is.4 éve nem hiába szakítottatok,és ami egyszer nem működött,azt nem kéne erőltetni újra és újra.
Én tökéletesen megértem a családodat,hogy nem tetszik nekik a felállás,hiszen egyik anya sem akarja újra szenvedni látni a gyermekét.Egyik testvér sem akarja újra hallani az elfojtott sírásokat. Egy anya sem akarja látni a lánya szemében újra a fájdalmat.Ezért vannak szülők akik nem fogadják el,ha valaki ugyanazt a hibát akarja elkövetni újra.
Első vagyok, a másodiknak lehet, hogy igaza van, hiszen látod nálunk se jött be. De ellenpéldát is hallottam. A második szakítás után többször kaptam meg a "mi megmondtuk" dolgot. Szar volt átélni dettó ugyanazt ugyanavval az emberrel.
Óvatosan!
Tudom, óvatos is vagyok. Ezért is nem ugrunk bele semmibe. Kb egy hónapja csak találkozgatunk, beszélgetünk, tisztázzuk azt amit akkor kellett volna. Dehát akkor mindketten makacsok voltunk. És én úgy érzem megkomolyodtunk, megtapasztaltuk azt amiről akkkor még fogalmunk sem volt. Pl én munka terén. Akkor még iskolás kis csitri voltam és mindig bántottam hogy nincs rám ideje. ÉS hoppsz 1,5 éve azon a területen dolgozom mint ő és bánom amiket akkor mondtam tetem.
Tudom, hogy a családom csak védeni próbál, de el kellene fogadniuk a döntésem, mert én ezt érzem helyesnek most...
"Tudom, hogy a családom csak védeni próbál, de el kellene fogadniuk a döntésem, mert én ezt érzem helyesnek most..."
Pont úgy, ahogy neked is el kell fogadni azt, hogy elképzelhető, sosem fogják kedvelni a párod.
Természetesen a családom mindennél fontosabb, hisz család csak egy van és egy lehet, míg barát és párkapcsolat az jön-megy.
DE nem fogom eldobni magamtól a lehetőséget, úgy hogy meg sem próbálom. Valószínűleg életem szerelmét veszíteném el, hisz szerintem nem véletlen hogy 1,5 év alatt nem szűntem meg szeretni őt.....
Így sajnos ez a lehetőség kilőve, hogy valamelyiktől megszabaduljak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!