Szülők! Megengednétek így tetoválást a lányotoknak?
Azért szerettem volna megcsináltatni a tetkót (zenével kapcsolatos), mert központi szerepe van az életemben a zenének. Zongoráztam, gitároztam, énekkaros voltam (idő és energia hiányában abbahagytam). Általános iskolában nagyon keményen bántottak (tudom, sok mindenkit), olyannyira, hogy 8. végén öngyilkossággal próbálkoztam. Pszichológushoz is jártam, de anyám eldöntötte, hogy nincs rá szükségem. Aztán gimiben is többször akartam megpróbálni, de ehelyett fogtam a lejátszómat, és a kedvenc számaimat hajnalokig hallgattam, sírtam, és kerestem a megoldást (nem sokat találtam).
Nincs normális kapcsolatom a családommal, csak a zenével van szoros kapcsolatom (bután hangzik, tudom). Itt a példa rá, hogy nem sutyiban akartam megcsináltatni, akartam, hogy tudjanak róla, aztán az utolsó percben anyám meggondolta magát. Már várom, hogy leérettségizzek, legyen munkám, és elköltözzek otthonról.
Végül is a zene ad nekem erőt, hogy képes vagyok dolgokra, és kibírhatok bármit.
18l (nem engedik)
Igazából 18. szülinapomra szerettem volna, volt időpontom is a szalonba, de anyám odajött vergődni. A tetoválóval piszkálták egymást. Anyám a tetkókat rondázta, a művész pedig anyám cuccait, szóval ment a szájalás.
Anyám azzal fenyegetőzött, ha nem szállok ki a székből, hazamegy mamához, és lakjak apámmal, nem érdekli mi lesz velem, nem akarja, hogy 'alja' társasághoz tartozzak, stb.
Szia!
Ugyan szülő nem vagyok, csak egy 23 éves lány eléggé konzervatív felfogású szülőkkel. Én nem sokkal azután, h betöltöttem a 18. életévemet, csináltattam a bal csuklóm belső részére egy tetoválást. Egy számomra erőt és hitet adó szöveg szerepel rajta tünde írással, így csak az ismeri a "titkom", akit méltónak tartok rá, h birtokába kerüljön. Titokban csináltattam, saját pénzből természetesen. Aztán mikor már a hegek lejöttek róla, akkor megmutattam a szüleimnek. Apukám kérdezte hogy lehet lemosni, én mondtam hogy sehogy. Erre csak annyit válaszolt, h "okos vagy". De nem zavarta. Anyukám egy ideig nem állt szóba velem, aztán egyszer csak "megtört" és elkezdte kérdezgetni, h fájt-e meg hasonlók. Aztán azóta ő mutogatja a barátnőinek, h "láttad már az XY tetoválását?" :D Azóta ő is tudja a jelentését és teljesen megbarátkozott vele. Egyébként nekem átlagon felüli a fájdalomküszöböm, abszolút nem fájt. Még kérdeztem is a Mestertől, h "gáz, hogy én ezt élvezem". Itt egy pillanatra abbahagyta a munkát, megrázta a fejét, azt mormolta, h én pszichó leány vagyok.
A motívum, amit kinéztél, nekem tetszik. Főleg a kerettörténettel, h a zene ilyen központi szerepet játszik az életedben. Így ez a testmodifikációs kommunikációs csatornán keresztül pontosan azt fogja sugározni a környezeted felé szavak nélkül, amit érzel. Én drukkolok! És leszavaznám a lapockás ötletet, mert a csuklódra bármikor ránézhetsz, a lapockádon már nehezebben csodálhatod tükör nélkül ;)
Vezető beosztásban dolgozom és bizony van tetoválásom. Sőt, most készülök a következőre.
"Alja" társaság... :D
Csak annyi tanácsot adnék, hogy picit dolgozd át a mintát, legyen dekoratívabb, elegánsabb, elég durva vonalai vannak. A lapocka lenne jó, tényleg ne kerülj vele bajba. :)
És persze jó szalonba menj, sok kontár még egy ilyet is el tud rontani.
Üdv: egy elég tetovált 22/L :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!