Mit jelent az, valaki társfüggő? Mik a jelei,?

Annak ellenére kapcsolatban van, hogy a "párja" megalázza, kihasználja, tiszteletlenül bánik vele. Akkor is ő kér bocsánatot, ja őt sértették meg.

Ezek mind egy dologból fakadnak: az illető nem képes egyedül meglenni! Van, aki még órákat sem! Volt egy barátom (ma már nem tartjuk a kapcsolatot) aki még otthon sem bírt meglenni egymaga az üres lakásban, és idegileg a padlón volt, ha teljesen egyedül kellett lennie.

Én az voltam régebben. Önbecsülésem az nulla volt, elégedetlen voltam az életemmel, és azt gondoltam, ha lesz kapcsolatom, minden megoldódik. Kerítettem is magamnak pasit, aki persze nagyon lelkes volt az elején, de aztán rájött, nem olyan vagyok, mint amilyennek ő elképzelt, és 2 hónap után alázni kezdett. Direkt hangosan fingorászott, pedig tudta, hogy ez zavar engem, a haverjai fontosabbak voltak neki, mint én, velem jóformán alig törődött már a vége felé.

Na és itt jön a társfüggőség. Nyilván egy normális nő már rég kilépett volna egy ilyen megalázó kapcsolatból. Hát én nem! Nem tudom már pontosan visszaidézni akkori érzéseimet, de valami olyasmi volt, hogy mindig győzködtem magam, hogy de ez a kapcsolat milyen jó, és bagatellizáltam, hogy óóóóó, hát persze mindenhol vannak konfliktusok, ez természetes (!). És foggal-körömmel ragaszkodtam ahhoz, hogy de maradjunk együtt (titokban azt gondoltam, hogy úgyse lesz más pasi soha, aki elfogadna engem). Mikor már nagyon zavart, hogy a "párom" lesz*r, felhívtam, és mondtam, üljünk le, beszéljük meg. De mindezt azzal a szándékkal, hogy persze, beszéljük meg, de eszem ágában sem volt szakítani.

Végül megtette ő.

Én meg szenvedtem 3 napig, mint állat, aztán a szakítás utáni 4. napon már a pszichológusnál ültem, mert rádöbbentem, hogy ez ismétlődő mintázat az életemben. Görcsösen kapaszkodom az aktuális pasimba, nehogy egyedül legyek, mert úgy nem érzem magam teljes embernek.

Eltelt 3 év, azóta nem volt komolyabb kapcsolatom, de az önbecsülésem megnőtt, és jól érzem magam egyedül is. Optimista vagyok, és tudom, hogy előbb-utóbb megtalálom a párom, de addig is jól érzem magam a bőrömben.

27/N