Miért a nevelése csődjének éli meg ezt anyu? Nem tudom megérteni!
25 éves vagyok. Egyetem évei alatt elköltöztem albérletbe, majd diploma után haza kényszerültem szüleimhez, mert nem találtam munkát. Ennek már 1 éve.
Teljesen kivan ettől anyukám. A nevelése csődjének érzi és nem érti, ha nagyon jól tanultam egyetemen, dicsérettel végeztem akkor hogy nem találhatok munkát. Állandóan velem veszekszik, feszült. Folyton azt mondja, mit kellett volna csinálnom és mit rontottam el. Mindenbe beleköt, már azt is mondta, hogy szégyenli hogy az övé vagyok. És már nem tud mit hazudni ismerősöknek, hogy miért nem dolgozik a lánya. Azt mondja biztos rosszul csinálok valamit, rossz az önéletrajzom stb.stb.
Már nagyon elegem van belőle, nem elég nekem feldolgozni a sorozatos kudarcot, visszautasítást még anyu lelki állapotával is nekem kell foglalkoznom! Nem kérek tőle pént, számláimat én fizetem (alkalmi munkákból), folyamatosan keresek munkát nem adom fel. De így nagyon nehéz az összes energiámat leszívja. Midig azt hallgatom, hogy akkor csináljak meg egy újabb diplomát vagy akkor tanuljak nyelveket, ő mindig azt hitte hogy sikeres menedzser leszek és nem tud beletörődni, hogy nem csinálok semmit.
(Nekem is ez volt az álmom, ezért tanultam olyan keményen, de látva a hazai munkaerő piaci helyzetet már egyre pesszimistábban állok a dolgokhoz. Kezdetnek egy egyszerű irodai munka is megfelelne, hogy el tudjak költözni itthonról.
Párommal 4 éve vagyunk együtt, amint lesz munkám költözünk is össze. Anyu ezt is mindig a fejemhez vágja, hogy költözzek már el itthonról, nem akar eltartani. Menjek és tartson el a párom. (Ő évek óta dolgozik, jól keres de addig nem akarok vele összeköltözni, amíg nincs munkám)
Nem értem miért a saját csődjének éli mag, azt ha a felnőtt lány nem talál munkát!
Adjatok tanácsot, mert én erre nem találok magyarázatot.
Tudom, hogy neki is rossz lehet, de úgy gondolom ebbe a helyzetben nekem a legrosszabb!
Nekem 21 éves fiam van.(tanul még)
Én anyaként azt tudom,hogy amikor a fiam elkezdett iskolába járni,akkor én sokat túlóráztam,dolgoztam,mert azt akartam,hogy ő többre vigye az életben mint én.Én nekem csak egy szakmám van(meg érettségi)A szakmám sem nagy szám(nyomdaipar) de amióta elvégeztem a szakmunkásképző iskolát mindig dolgoztam.De azt akartam,hogy a fiam,nem nyomdában dolgozzon mint én,és ne gyárban mint sokan.Így törekedtem ara,hogy tanuljon-tanuljon.Sokat áldoztam ezért.Bár a fiam még tanul(külföldön) nekem mint anyának az a legnagyobb öröm,ha azt látnám,hogy megérte a 15 év kemény munkám,fáradozásom,mert a fiam révbe ért.Jó szakmája,jó iskolái és jó munkája van.Akkor mint anya megnyugodnék,hogy hál istenek ő is megáll a saját lábán.A tudat,hogy akár meg is halhatok,már nem lesz semmi gond vele az életben maradáshoz.
Bár ha nem találna melót,én nem vágnám a fejéhez,mert sokszor tényleg akar a fiatal csak nincs hova mennie dolgozni.De ha 25-28-vagy akár 30 évesen még mindig velem él,és még mindig nem dolgozik,akkor elkeserednék egy kicsit,hogy hiába tettünk mindketten erőfeszítéseket,hiába mondtam le sok mindenről,hiba van diplomája,nyelvtudás,semmivel sem halad előrébb mint én..Ez fájó pont egy szülőnek ha többet akar a gyermekének mint amit ő maga elért..
Talán így kéne felfogni,és már nem is olyan bántó anyud gondolatmenete.
Anyukád szerintem úgy gondolja, hogy a recept még mindig a régi. Sok tanulás + jó eredmények + diploma = biztos munka/siker.
Régen ez valóban működött, de a mai bizonytalan világban ennyi nem elég. Sajnos nagyon sok diplomás ember munkanélküli, alkalmi munkavállaló, vagy nem dolgozik a szakmájában. Sajnos nehéz elhelyezkedni. Beszélj anyukáddal, hogy te sem akartad ezt így, mondd el neki, hogy nagyon bizonytalan minden, pedig te megtettél minden tőled telhetőt. Ha nem jutsz vele dűlőre, akkor nem tudok mit javasolni. Engedd el a füled mellett. Sajnálom hogy ennyi fiatal, tehetséges ember nem tud érvényesülni, esetleg nézhetnél munkát külföldön, ahol nem olyan rossz a helyzet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!