Nagyon fáj, amit a szüleim csinálnak. Ez minden családban így van, vagy csak nálunk?
Az a helyzet,hogy együtt élek a szüleimmel,nincs testvérem.Eddig anyukámmal nagyon szoros volt a viszonyom.De az utóbbi időben egyszerűen hátat fordított nekem.Apámmal nem vagyunk túl jóban,iszik,most is részeg.És megmondom őszintén,gyűlölöm,tönkretette a gyerekkoromat,ott tesz alá,ahol tud,folyamatosan zsarol lelkileg,legszívesebben bedugnám egy kényszerelvonóra,ha lenne olyan.De anyám kiáll mellette,sőt,még azt is mondhatnám,hogy teljesen ellenem fordult,pedig régen fontos voltam neki.Nem véd meg,nem áll mellém,nem beszél velem,kerül és azt mondja,hogy fáradt.Persze apámmal órákig képes beszélni.Nincs minden nap verekedés,nem esnek nekem,ezeknek az időknek már vége,de a szorongás bennem maradt és nem tudom leküzdeni.Szorongok?Dehogy.Félek.Még mindig.Folyton ki kell állnom magamért ebben az undorító családban és erre megy el az összes energiám.Remélem,minél hamarabb összejön ez az elköltözés,már nagyon szeretném.Nem vagyok kiskorú,18-25 közötti vagyok.
Jó zavaros lett,de legalább kiadtam magamból,per pillanat nem volt kivel megosztanom és nagyon fáj,már sírni sem tudok.Legszívesebben most elmennék itthonról,mert most vesztem össze mindenkivel.De holnap melózni megyek és nem léphetek le egész éjszakára:(
Szóval kérdés:normális az egy családban,hogy az anyuka elfordul a gyerekétől,ha az erősebb,gusztustalan,erőszakos férfi(fater) és a gyenge,kiszolgáltatott lánya között ellentét van?:O
Nem sértődök meg a válaszokon,legalábbis igyekszem.
Köszi a válaszokat!
Elolvastam a linket és igaz rá.Már kért segítséget.De aki nem akarja,hogy segítsenek rajta,azon nem is fognak:(Igyekszem nem haragudni rá,de néha úgy érzem,hogy elég durván félre dob és ez fáj.De ez már így lesz,hozzá kell szokni.:(
18-25:titok:)
Ha most ott hagyod őket=eltemettél egy kapcsolatot.
Ha van rá lehetőség, maradj otthon még.
válasza:milyen érdekesek és idevágóak a kulcsszavaid :)
már többször olvastam a családi problémáidról (épp attól leszel a legfelismerhetőbb, h 18-25 év körüli lányként aposztrofálod magad, holott senki sem ismerne rád egy konkrét kor alapján - ellenben sokkal jobban tudnánk segíteni, mert valljuk be, nem mindegy, h 19 vagy-e vagy 25. sokan járnak ebben a cipőben és fogalmunk sincs, vajon hol élsz, szóval kicsit túlparázod). mindenesetre az kiderül ebből (mármint a kérdéseidből), h téged nagyon bánt, foglalkoztat a dolog. két dolgot tanácsolnék: 1. költözz el mielőbb és kezdj önálló életet. talán van is realitása, hiszen már nem tanulsz, saját kereseted van. 2. ha úgy érzed, egyedül nem tudod megemészteni a problémát, képtelen vagy túljutni rajta, fordulj szakemberhez
válasza:Ugyan, pénz... én anno, mikor kikerültem egy baromira rossz családi légkörből, rögtön fizetés után egy munkásszállóra mentem. Nem leányálom, de ki lehet bírni. 30ezerből megvolt a szállás, kaját meg minden mást meg a maradék 55-ből vettem és félre is tettem a későbbi albérletre.
Ez már elég régen volt, de nemrég volt egy olyan időszakom, amikor megint el kellett töltenem egy munkásszállón egy hónapot. Nem volt nehéz, továbbra is 30ezerért béreltem egy hónapra a szobámat. (Bp-Kelenföldön.)
Van kiút, ha van viszonylag biztos munkahelyed. Nem kellemes, de lehet, hogy jobb annál, ami otthon van... Nekem sokkal jobb volt még a munkásszálló is, mint otthon lenni.
válasza: válasza:nagyon gonosz!
(utolsó hozzászóló)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!