Szakítsam meg a barátnőmmel ezért a kapcsolatot? Vagy én reagálom túl?
Kicsit hosszú lesz, de szerintem csak így érthető egészében.
Van egy nagyon kedves barátnőm, egy utcában is lakunk, hasonló korúak a gyerekeink. Nagyon jól megértjük egymást, szerencsére a gyerekek is jól el vannak egymással. Mivel mindketten itthon vagyunk éppen a legkisebbekkel, ezért az a szokásunk, hogy egyik héten náluk kávézunk, másik héten nálunk reggelenként. Plusz sokszor megyünk át egymáshoz délután is, hogy a nagyobbak is tudjanak együtt játszani. Nagyjából azonos anyagi körülmények között élünk szerintem, annyi a különbség, hogy náluk a férjének szakmunkás végzettsége van, a barátnőmnek 10 általános. (nem saját hibájából, ő tanult volna), nálunk viszont férjemnek és nekem is van diplománk. Ez a barátnőm és köztem soha nem volt probléma, soha nem éreztem úgy, hogy kevesebb lenne nálam, csak azért, mert sajnos más lapokat osztott nekünk az élet.
De, sajnos ott a férje. Egyszerűen utál, mert nekem magasabb végzettségem van, mint neki. Folyton beszól, piszkál, professzor asszonynak hív, sokszor az utcán is, ha találkozunk. Szóval leéget, elég kellemetlen. Meg tényleg bunkó stílusban adja elő magát minden alkalommal. Már egyszer összevesztem emiatt vele, de akkor hetekig nem engedte ki a barátnőmet meg a gyerekeket az utcára sem, szóval velük sem akarok kiszúrni, hogy megint összerúgom a port apukával.
Viszont borzasztóan nehezen viselem már a beszólásait, ráadásul most hogy jó idő van, ki sem tudom kerülni a találkozásokat, mert a gyerekek kint játszanak, és sajnos ő is gyakran kijön. A barátnőm meg sajnos olyan habitusú, hogy nem mer rászólni a férjére, pedig látom, hogy neki is kellemetlen a dolog. Nem szeretném megszakítani a kapcsolatot a barátnőmmel, de sokáig már nem fogom tudni elviselni a bunkózást, meg a hím-soviniszta beszólogatásokat a férjétől. Vagy ezt el kéne viselnem tőle? Szerintetek mit tegyek?
Juj, nehéz helyzet, sajnálom.
Ha tényleg jó barátnőd, szerintem emiatt ne szakítsátok meg a kapcsolatot, legfeljebb ritkábban találkozzatok, ha el elviselhetőbbé tenné a helyzetet.
Persze igazából azzal a férfival kéne valamit csinálni, mert nem normális dolog, hogy így közétek áll. Miért nem mer a barátnőd szólni? A férje mit tenne? Megütné, bántaná, a gyerekeken bosszulná meg? Ha ilyet nem tenne, igenis szembe kell vele szállni ilyenkor. Ha pedig igen, akkor át kell gondolni azt a házasságot...
Nyilvánvalő milyen válaszok lesznek a jellemzőek majd, én mondok egy másik oldalt is. Nem lehet hogy valaha, valamikor megsértetted a képzetlenségével kapcsolatban? Akár úgy hogy nem is tudsz róla. Esetleg folyamatosan ezt teszed, de észre sem veszed.
Ez a tényként megállapitásod pl nem hangzik túl jól: "Egyszerűen utál, mert nekem magasabb végzettségem van, mint neki."
Az ő oldaláról viszont (és egy kalap alatt a barátnőd oldaláról is) ez az ami nem hangzik túl biztatóan: "egyszer összevesztem emiatt vele, de akkor hetekig nem engedte ki a barátnőmet "
2.
Lehet, hogy megsértettem egyszer valamikor, de biztos nem szándékosan. Kérdeztem már barátnőmet, hogy úgy érzi-e hogy lenéző vagyok vele szemben, és hiszem, hogy elmondaná, ha így lenne, de Ő állítja, hogy soha nem érezte így.
Igazándiból mindig csajos témákról dumálunk, gyerekek, főzés, ruhák, ilyesmik. A férj hozza mindig elő ezt a végzettség dolgot. Azért írtam, hogy utál, mert magasabb a végzettségem, mert konkrétan meg is mondta ezt nekem, nem lehetett másként érteni.
Attól függetlenül, mivel én sem vagyok tökéletes, lehet, hogy volt olyan megnyilvánulásom, amit ő esetleg bántónak érzett, na de 2 éve csinálni a hacacárét minden egyes alkalommal, ha találkozunk?
Kérdésem nem a barátnőre vonatkozott hanem a párjára. Ő a konfliktus forrása (vagy te csak nem tudsz róla).
Figyu diplomás nő vagy, meg tudod fogalmazni azt amire kiváncsi vagy. Négyszemközt (és csakis négyszemközt) kerek-perec szegezd neki a kérdést. Mond el a bánatod elejátől végéig, elölegezd meg neki ha megbántottad akkor az biztosan nem volt szándékos, de ragaszkodsz a barátnődhöz, igy viszont nem megy stb, stb.
Egyébként férjed milyen poziciót tölt be ebben a szituációban? Lehet épp ő lenne a megoldás.
Szerintem simán hülye s nem illesz bele a világképébe. Ha szerite a nő helye a konyha meg a szülőágy hát elhiszem te magasan irritálod csupán a létezéseddel.
Lehet az a gondja, hogy talán merszet kap tőled az asszonya, hogy egyszer észreveheti jé, minek van ezzel az ökörrel, lehetne jobb is, tovább is tanulhatna, más igénye is felmerülhetni mint a konyha vízkő eltüntetése, kiálhatna magáért stb.
Ha már uralkodik a feleség felett azt nehéz lenne magától abbahagynia, így naná fél, hogy te mint egy másik élet szimbóluma a feleség elött hát pucsba döntitek a kiskirályságát.
Szerintem ha bunkó, nyugodtan beszélgessen csak el a férjeddel mint másik pasi annak talán mérvadóbb lenne a szava elötte.
Te csak annyit tehetsz, hogy ha nagyon idegesít hát vissza szólsz, hogy le lehet rólad szálni, vagy mint a teremtés koronája tessék csak bizonyítani a képzelt felsőbbségét addig pofa lapos míg nem tesz le kultúrában, érdemben, emberségben annyit az asztalra mint egy nő.
Na ettől befog durranni az agya, aztán ha a feleség marad mákvirág meg gyenge hát sajnos ritkulni, hígúlni fog a barátság a két család közt.
Megpróbálok elé állni, hátha lesz haszna, sokkal rosszabb úgy sem lehet már a helyzet.
A férjem nem akar ebbe belefolyni...
"A férjem nem akar ebbe belefolyni..."
Hát pedig... feladata lenne. És ezalatt ne agressziót érts, csak felvállalást, képviselést, egyértelmü melletted állást.
Lehet - sőt, biztos - ő tudná megszeliditeni, természetesen csak akkor ha jól csinálja.
De ha ebben nincs rutinja akkor és ráerőlteted a feladatot akkor még baj is lehet belőle, lehet ezt tudja magáról, ezért is döntött úgy hogy inkább nem folyik bele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!