Normális, ha nagy kalandokat, élményeket már nem akarok a barátom nélkül megélni, vagyis szívesebben inkább vele?

igen normális

én is így voltam vele... míg ki nem dobott

Én hasonlóan gondolkozom, mint te kedves kérdező. Bár én idősebb vagyok és a párommal 3,5 éve vagyunk együtt. Én is a párom mellett érzem magam biztonságban és vele szeretek elmenni csavarogni a legjobban. Természetesen a barátaimmal is tartom a kapcsolatot, de én komolyabban gondolkozom, mint ők, ezért kicsit megváltozott a viszonyunk, amióta nem vagyok egyedül. Én szeretnék férjhez menni, családot alapítani, míg a barátaim jobban a karierjükkel, illetve bulizással vannak elfoglalva. Nincs is ezzel baj, de így egy kicsit eltávolodtunk egymástól. Csak én azt nem értem miért, mert szerintem ez az élet rendje, hogy valaki megtalálja az "igazit" és vele akarjon lenni mindig. A barátokról sem szabad elfeledkezni, de ha egyszer ők kimutatják az irigységüket, akkor most mit lehet tenni.

Szerintem nem túlzás, hogy így gondolod, mert ha szeretsz valakit, akkor ez így nyilvánul meg többek között. Csak figyelj oda, hogy a párod is így gondolkozzon, nehogy aztán te bele éled magad, ő pedig úgy érzi majd, hogy "be van zárva" ebben a kapcsolatban. Azért kellenek a külön programok is, de azt írtad is, hogy vannak, szóval szerintem ez így van rendjén, ahogy írtad. De mindez attól is függ, hogy ki milyen egyéniség, ki mit vár el egy kapcsolattól. Nem mindenki gondolkozik így mint mi, de attól még lehet normális az elgondolás....