Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Lehetséges, hogy a párom...

Lehetséges, hogy a párom autisztikus vagy Asperges szindrómás és ez nem derült ki eddig, pedig 29 éves?

Figyelt kérdés

A kérdést azért ide írom,mert ez nagyon kihat a kapcsulatunkra is. Nagyon visszafogott,megfontolt embernek ismertem meg,kicsit zárkózottnak és gátlásosnak tartottam de én szeretem az ilyen emberek társaságát,szót értek velük.

3 éve vagyunk együtt,sokat változott pozitiv irányba d emég mindig vannak furcsaságai amiket nem tudok hová tenni.Érzelmeket nagyon nehezen mutat,komoly kapcsolata előttem nem volt . A kommunikáció nem esik nehezére,de sokszor nem találja a szavakat,zavart,társaságba egyáltalán nem jár ,frusztrált lesz ha 1-2 nél több ember van körülötte. Van egy adott téma ami nagyon érdekli,ezzel kapcoslatban szinte mindent megjegyez,mint a szivacs olyan az agya ."Csevegni" nem tud,csak konrkét témákról beszélgetni.Szóval szociálisan nem túl fejlett,hogy úgy mondjam.

Kideürlt,hogy gyerekkorában voltak kényszeres dolgai,mániái,mindig magának való gyerek volt.(ezeket az anyukájától és tőle tudom) . A humora sajátos,de bizonyos tipusu vicceket abszolút nem ért meg,pl szóviccek.


Természetesen én nagyon szeretem,múltkor egy újságban olvastam az autizmusról,elkezdtem olvasgatni neten és nagyon sok minden illik rá,értelmileg teljesen ép . Csak a kiváncsiság vezérel .


2012. márc. 16. 19:17
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!

Nagyon is lehetséges. Több olyan embert ismerek, akiről csak felnőttkorban derült ki, vagy ki sem derült az autizmus (mert ezek pont nem a tipikus esetek). Ismerek olyan huszonévest, aki nem tudja magáról, hogy asperger-szindrómás (persze, most mondhatnátok, hogy én honnan tudom: onnan, hogy a gyermekem pontosan ugyanolyan, és ő az!).

Még egy évtizede sem volt közismert ez a dolog, sőt, a mai napig nagyon nehezen veszik észre még szakemberek is, ha egy gyerek autisztikus vagy aspergeres - pont azért, mert nem tipikus autisták, tehát kommunikálnak, csak másképp (pont, ahogy leírtad). Az asperger tünetei egyértelműen a kényszeresség és a szociális kompetencia hiánya.

Lehet felnőttként is diagnosztizálni, és elképzelhető, hogy neki is könnyebb lenne, ha tudná, mi a helyzet vele. Jobb tudni...

Viszont nem irigyellek a párkapcsolatodért... nagyon különleges emberek, de párkapcsolatban nagyon nehéz lehet...

2012. márc. 19. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem nagyon érdekes ez a kérdés, mert ha felmerült benned, akkor biztosan van valami alapja. Ha ennyi ideje együtt vagytok, akkor biztosan jól ismered őt. Amiket leírtál, nem kell, hogy autizmusra utaljanak, ahhoz azért több kell, de ha te erre gyanakszol, akkor biztosan van más jellegzetssége is a párodnak, ami arra utal. Egyébként én is ilyen vagyok és a párom is, (visszahúzódó, kevés barát, vagy egyáltalán nincs, feszült ha társaságban van), szóval ilyen típusú egyéniség is van.... de szerintem tényleg jobb lenne, ha elmennétek akár szakemberhez is. Vannak nagyon jó diagnosztikai tesztek, amiből ki lehet deríteni, hogy tényleg az -e a gond. Ha nem akartok szakemberhez menni, akkor ajánlom, hogy keress ilyen könyvet, amiben van diagnosztikára teszt és kiértékelés is és csináltasd meg a pároddal. Csak kiváncsiságból, hogy mennyire válaszol igennel. Ezeket a dolgokat egyébként akkor kell feszegetned, ha a mindennapi életében látsz nehézséget, és szeretnél rajta változtatni. Mert ha ő elégedett az életével, mármint életminőségével, akkor nem kell beleavatkoznod. Viszont, ha tényleg kiderül, hogy igazad volt, akkor lehet, hogy egy szakember tud javítani az életminőségén. Mert az ilyen emberek szenvednek - nagyon sokat, ha nincs rajtuk segítség. De ő már nem gyerek, szóval, ha beleegyezik, akkor nyugodtan derítsétek ki, hogy mi is van vele. És hátha jobb lesz neki is. Remélem azért valamit tudtam segíteni.
2012. márc. 20. 20:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 A kérdező kommentje:

Köszi mindnekinek! A párom igazából régóta el akar menni pszichológushoz,de eddig még nem sikerült rávennie magát,pedig ő is tudja,hogy (talán) segítene.

A mindennapi életben annyi gondja van,hogy nincsenek barátai,de még egy haveri kör sem ahová eljárkálhatna . Én próbáltam az én társaságomba bevinni,de mi fiatalabb korosztály vagyunk talán ez is a baj,de nem jött össze neki,nem talált közös hangot senkivel.Most meg már nem is jön,pedig mindig megkérdezem. Erőltetni nem akarom. Engem nem,de őt zavarja,hogy nincsenek barátai,társasága rajtam kívül. Ezen szerintetek hogyan lehetne segiteni,attól függetlenül hogy van e valami baja,vagy csak simán ilyen tipus?

2012. márc. 21. 16:32
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!