Hogyan utasítsam vissza apám túlzott közeledését?

Köszönöm a válaszokat!

Válaszolva néhány kérdésre: a szüleim 3 éves koromban váltak el, utána jártam láthatásra úgy 2-3 havonta, bár volt olyan is, amikor 4 hónap is volt. A gyerektartást a munkahelye küldte, bár elég random módon, hogy mikor. A '96-ban megállapított 10ezer forintot kapuk még tavaly is. Még a '90-es években lehetett belőle vásárolni, de később...

Az új családja mondta apámnak, hogy csak akkor hajlandóak vele élni, ha a múltat kizárja, azaz engem. Így lépett ki az életemből 6 éves koromban.

Most sem azért találkoztunk, mert eszébe jutottam, hanem mert a bíróságon be kellett jelenteni, hogy amíg nappalin tanulok, de már nagykorú vagyok (februárban töltöttem a 18-at), addig nekem utalja a munkahelye a gyerektartást. Először a bíróságon láttam meg apámat, utána ültünk be egy cukrászdába beszélgetni... Ami abból állt, hogy 4 órában kifejtette, hogy hol volt nyaralni a családjával külföldön az elmúlt 11 évben. Kb az utolsó 20 percben tértünk át arra, hogy velem mi van. Akkor mondtam, hogy külföldi, állami támogatott egyetemek mellett döntöttem, mert hasonlóan jön ki az ára a kintlétnek, mint a magyar fizetőseknek a tandíja plusz az albérlet, stb. Ekkor jött rá apám, hogy meg van néhány hónapja látni engem.

De az biztos, hogy a családját nem akarom látni. Ha megláttam még általános iskolában, hogy valakinek az apukája adott búcsúpuszit az iskolakapuban, gyakran sírni akartam, de magambafolytottam. Nekem miért nem lehetett olyan apám, akinek jelentettem volna vmit...? És nem csak a saját boldogságát kereste volna..