Nem unjátok a mindennapi életet?

Én is voltam ilyen helyzetben még huszonévesen.

Ráadásul a gyesem jó sokáig elhúzódott, rabszolgának éreztem magam otthon. Igyekeztem magam lekötni: tanultam, tanfolyamokra jártam. Kirándultunk a gyerekekkel. Voltak kitöréseim is, amikre nem igazán vagyok büszke mert ha tehetném mindent másképp csinálnák a mai eszemmel.

Nem ártana kimozdulnod otthonról. Vagy egy pszichológus segítségét igénybe venni ha úgy érzed egyedül már képtelen vagy ezekből a helyzetekből győztesként kikerülni. Érdekes hogy 40 évesen egy év munkanélküliséggel a hátam mögött, nem érzem annyira kilátástalannak a helyzetemet mint fiatalabb koromban. Kifejezetten örültem, hogy azt az 1 évet a családommal lehettem és igyekeztem minden pillanatot kihasználni, hogy a kedvükbe járjak.

Magam sem értem miért.

Amikor valakinek nincs segitsége, sajnos az nagyon megneheziti a helyzetét!

En már évek óta igy vagyok, de még ki kell birnom!

Neked is kitartàst!

Ez a kikapcsolódás hiánya. Elhiszem, hogy szereted a gyerekeidet, de szükséged van időre, amit magányban tölthetsz.

Hívd fel a kozmetikusodat, fodrászodat, hogy jövőhét péntekre/szombatra ha tudnak adjanak időpontot. Állj oda a férjed elé, és ne kérdezd, hanem mondd neki, hogy ELMÉSZ hétvégén pár órára, ő pedig vigyázni fog a gyerekekre. És bármi jön közbe, te már ezt "lefoglaltad", úgyhogy ő nem tervez programot. Ilyen egyszerű.

Nagyszülők nem vigyáznak néha a kicsikre, esetleg nincs egy szomszéd néni aki szívesen elvállalná őket, ameddig elmész fodrászhoz, kicsit sétálni, vagy összejössz munkatársakkal, vagy barátnővel?

Nekem sokat segített apukám és anyukám míg a gyerekek kicsik voltak, elvitták őket kirándulni, vigyáztak rájuk, mert az ember beledilizik a monotóniába.

Az a baj, hogy egyes pasik hajlamosak összekeverni a szezont a f*szommal. Úgy gondolják, hogy ledolgozzák a 8-10-12 órájukat, aztán otthon nekik már csak a meleg vacsora egy üveg sör a tv előtt az,ami jár. Ők ledolgozták amit kell. Holott a gyereknevelés 0-24-ig tart, és olykor sokkal keményebb,mint végig ülni egy értekezletet az irodában.

Én még azért nem sültem,mert

1. Még nem érzem magamat készen lelkileg/testileg.

2.Szerintem az anyagi helyzetünk korántsem éri el még az alap szintet egy babához.

3.Tudom, hogy a páromnál minden csoda 3- napig tart. Jó, lehet, hogy a gyereknél 3 hétig tartana,de tána előjönne azaz énje ami eddig is mindig felbukkant, hogy Ő fáradt! Ő dolgozott...ha én is, akkor Ő többet....szóval...pfff. Mondhatnám még egy gyerek nem kell a lakásba.

Beszéld meg a pároddal, hogy muszáj kikapcsolódnod, Egyedül! MAx barátnőkkel. Elmenni fodászhoz, aztán moziba.Min . két hetente legyen kimenőd pár órára,amikor csak magaddal foglalkozol.

23N