Anyukák, ahol a gyerek 1 éves kora előtt vagy körül lépett le az apuka, mi volt az ok? Így utólag volt valami előjel?

Akkor léphet le a másik, ha nem akarja kivenni a részét a gyerekből és pluszban elhanyagolják.

Ha szeretné a gyereket, akkor élvezni fogja az ultrahangokat, pocaksimogatásokat stb.

Figyeljetek egymásra, cirógasd sokat és minden rendben lesz:)

Sok oka lehet,de sokszor a nők a hibásak.

Egy ismerős házaspár esete:

Amikor terhes lett a fiatalasszony,elvárta a férjtől,hogy a takarítást--mosást ő csinálja,mert őt kímélni kell! Ami nem volt igaz,mert nem volt semmi gond a terhességével.

A baba megszületése után már csak a baba létezett a számára-

Semmi másról nem beszélt,mint a babáról. Mennyit szopott,mennyit kakilt,nem tud semmit csinálni tőle,mert állandóan sír. Akkor fel kell venni és dajkálgatni. Éjjel is többször felkelt etetni,még 4-5 hónaposan is.

Szidta a férjet,hogy nem érti meg,nem vigasztalgatja,nem hoz neki virágot stb.

A férj panaszkodott az én férjemnek. Szexuális életet sem tudnak normálisan élni,mert a legkritikusabb pillanatban felsír a pici,az asszony pedig rohan szoptatni.

Soha nem tud a feleségével semmiről beszélgetni,a feleségét nem érdekli,hogy ő fáradt,kimerült,mik a problémái. Amióta a gyerek megvan,nem tud egyetlen éjszakát sem végig aludni.

A gyerek másfél éves múlt,amikor elváltak. Az asszony csak a férjet tartotta hibásnak.

Nem minden eset ilyen,de elég sok az,ahol a feleség a gyerek megszületése után már nem törődik a férjével. Pedig a férj éppen olyan fontos személy a családban,mint a kisgyerek. Akkor is,ha nem kell annyit törődni vele,mint a picivel.

Na jó de ne felejtsük már el hogy szülés után még 4 hónappal bőven dolgoznak a hormonok. Ennek a férjenek is az a legnagyobb baja hogy nincs szex. Mert a ffiak 89% ez a legnagyobb baja. Bezzeg ha Őket tojta volna le az anyjuk mert az apjukra rájött a szex tuti fel lennének háborodva:-))

Egyébként meg mindkét nemben van hiba ezzel kapcsolatban.

A férfiakban általában ilyenkor ugrik be hogy:

- a köv. 15 évben minimum de 20 ban biztos a gyerek "program"

- felelősség

- anyagiak (megmarad e az állásom)

- elhizott nej

- nem vagyok úgy körbeugrálva mint azelőtt

- az első 1-2 évben bizony kiszorul a perifériára akárhogy is akarod hogy ez ne igy legyen

- elmenne egyet kocsmázni de: vagy nem engedik mert az asszony is otthon van, vagy nem megy magától

- egyéb eü. problémák: 6 hét gyerekágy, rosszabb esetben begyulladt mell, nyűgösség hormonok, az asszony részéről kiakadás egy azstalon hagyott szalvétán

- akárhogy is nem akarod a szülés után ANYA lesz belőled tehát változol, Ő meg APA tehát Ő is változik

- nincs hétvégi szendergés 10 ig 11 ig meg pláne nem

- az első két évben egy nyugodt mozizásra nem juttok el mert ha be is ültök állandóan megy az agyalás vajon alszik e, sir e, eszi e. (akkr is ha anyádrsa biztad)

- elindulnak a családon belüli viszályok (anyád kontra anyós, miért engeded meg ezt vagy azt vagy éppenséggel +ezt 30 éve igy csinálták, a fiamnál is bevált) rendre surlódás akármennyire is elnéző vagy

- egymás közti vita: Te neveled rosszul, nem én hanem Te , miért nem hagyod sírni, túleteted stb.

Engem is elhaagyott a férjem, két pici gyerekkel maradtam egyedül. Én azt láttam rájta hogy nem nőtt fel a feladathoz pedig 39 éves.

Persze én is hibáztam nyilván de mondjuk adhatott volna annyi időt míg összekapom magam (6 hónapos volt a kicsi, 3 a nagy mikor lepattant egy nővel).

Igen egy baba tönkrevághtaja a házasságot. 10 éve ismertük egymást és 3 éve voltunk házasok. De nem kell ebből kiindulni...told elé a listámat h gondolkodjon el rajta...erre számítson kb. AKÁRMENNYIRE is most azt gondolja ez nem igy lesz, DE ez igy lesz.

de egy gyerek nagy boldogság, hát még kettő:-)))

Pillanatig sem bánom egyiket sem:-)))

A fent felsorolt okok szerintem mind kevesek ahhoz hogy egy ferfi ugy lepjen le a gyerek egy eves kora elott hogy mindent megprobaltak volna a helyzet javitasa erdekeben. Ha lelep akkor mar gyerek elott sem voltal neki annyira fontos mint sajat maga. Meg egy tundobundi semmibaja babaval is oriasi valtozasok tortennek egy par eleteben. Nem azt mondom hogy evekig csak vele kell foglalkozni de ha belegondolok, hogy elobb elkezd romlani a kapcsolat aztan rajossz hogy valami megromlott ez is kb fel-egy ev minimum. Es ha csak siman lelepsz mert mar nem jo akkor ott bajok vannak az alapokkal is. Utana van az, hogy megbeszeljuk rendbe probaljuk hozni egyutt. Csak manapsag nem ismeri be senki hogy o is hibas nem csak masik. Apuka kozli, hogy anyukanak csak a baba fontos, elhanyagolja magat is, apat sem kenyezteti. Anyuka meg nyagog, hogy apa nem segit raszakad a gyerekneveles, faradt stb... Elbeszelnek egymas mellett nem keresik meg hogy, hogyan kellene ezt ugy megoldani hogy mindenki jol jarjon. Joban rosszban kellene szeretni egymast ugyebar es a gyerek szuletese utani elso ev igenis nehez. Eloszor fel kell fogni a valtozast. Aztan meg kell tanulni kezelni. De szerintem ezek nem pikk pakk par napos hetes folyamatok.

Szoval szerintem ilyet csak az csinal akinek nem volt amugy sem eleg stabil a kapcsolata.