Az én dolgom megnevelni a mostohagyerekem?

Ahogy közeledik a szülés ideje, ezek a bajok még fokozódni fognak!

A legtöbb gyerek ilyenkor azt gondolja, hogy az elvált szülőjétől el fog szakadni a "kisteső" érkezése miatt!

Jelen esetben, hogy majd az apja nem fogja őt szeretni, csak a kicsit.

Jó lenne, ha ezekről is elbeszélgetnétek vele!

ez kicsit emlékeztet az én gyerekkoromra XD

anyám egyedül nevelt, de 8 éves koromban összejött egy faszival(máig együtt vannak) el is költöztünk hozzá, pedig nagyon nem akartam. az az ember folyton megütött, mindenféle mondvacsinált okokból, hogy levezethesse valakin a feszültséget, meg elég úgymond cifra szavakkal is illetett, de egyszer besokalltam. direkt nyitva hagytam éjszakára a csapot, eltörtem "véletlenül" tárgyakat, kihúztam a mélyhűtőt XD, vizet öntöttem stikában a számítógép billentyűi közé, amíg anyám nem figyelt oda beleöntöttem egy csomó sót, a s*ggfejnek meg össze cipőboxoztam az ingeit, stb... tök mindegy volt, ha rajtakapnak, mer ígyis-úgyis kaptam volna, ha nem is csinálok semmi rosszat. szerencséjükre már elköltöztem onnan.

19/L

Ha a te felügyeletedre van bízva, azaz az apjánál helyezték el, akkor igen. Ha nem, akkor csak addig, amíg veletek van.

Nem kell ütni, vannak más büntetési-fegyelmezési módszerek is, de azok csak akkor hatékonyak, ha a párod mindenben támogat és a gyeeek anyja sem tesz keresztbe (amit erősen kétlek).

A legjobb volna, ha minél előbb elvinnétek a gyereket egy neveléis tanácsadóba, gyermekpszichiáterhez ill. gyermekpszichológushoz, mert különben iszonyú sok baj lesz vele a suliban.

Ha nem született pszichopata (ez nagyon ritka jelenség), akkor a "rettenetes" viselkedése egyrészt súlyos nevelési hibák következménye (nem a tiédé!), másrászt pedig a szülei válásának, az "új anyukának", a leendő kistestvérnek köszönhető feldolgozatlan probléma, és emiatti agresszió. Magyarul: a gyerek retteg, teli van gondokkal, amiket már nem képes a kis önmaga megoldani, ezeket forgatja iszonyatos dühbe, pusztításba, rombolásba.

Igen jó volna egy jó szaki mellé, mert nem csak titeket tesz tönkre, de elsősorban önmagát. Ugye, nem ez a cél?

Azt sem ártana tisztázni, hogy kivel van a gyerek. Ha az anyja neveli, akkor az anyja neveli, de amíg nálatok van, akkor azok a szabályok érvényesek, amelyeket ti szabtok. Pont.

Nemcsak az 5 hónapos terhességre plusz feszkó, hanem gondolj csak arra, hogy ha most ennyi agresszió és düh van benne, mit TESZ a megszületett féltestvérével?! Ott mered-e hagyni egy másodpercre is a közelében?

Na ezért volna jó a szaki, de minél előbb! A nevelési és gondozási tanácsadókat (cím, teelfonszám) területre lebontva megtalálod a neten.

Aterzem a helyzetedet, nalunk a parom hateves lanya terrorizal, mezitlab rohangal, az orrom ala dörgöli a koszos szemölcsös labat, köpköd, hülye libanak hiv; az apja, ha szol neki valamiert, akkor rögtön az anyjahoz akar visszamenni, es ha nem ugy van, ahogy akarja, akkor veri a földhöz magat. Neha, mikor megerkezik hozzank penteken pikirt kerdeseket tesz fel: Te az a nö vagy, aki apanak mindent megcsinal? 6eveshez nem valo hangsulyozassal, stb... Ettöl függetlenül vannak aranyos megmozdulasai, epp, mikor kimegy a fejeböl, hogy bosszantson minket, es ugy viselkedik, ahogy egy hateves gyereknel normalis.

Nalunk nem alszik el, mert csak, csak a közepsö tesoja alszik itt, akit allandoan terrorizal, mig az oda nem csap neki, amiert ö bömbölni kezd, hogy anyuhoz akar visszamenni - es nem is hagyja abba, mig otthon nincs...

Mondjuk többnyire örülök, ha nem alszik nalunk, mert sokszor felebreszt minket ejszaka. Elkezd üvölteni, hogy ANYAAAA, es rohanni kell: innivalot felbontani neki (mar fel van bontva, de a kezebe kell adni), oda kell bujni hozza, mert nem AKAR egyedül aludni. Neha elkezd orditani az ejszaka közepen, hogy haza akar menni, most es orakon keresztül kepes cirkuszolni. Nem fel vagy ilyesmi. Kesz horror, mikor itt alszik, többet vagyunk ebren, mint elaludva, mindketten mosott sz*rok vagyunk masnap parommal.

A paromat meg teljesen sakkbantartja (en is tul engedekenynek tartom öt), mert ritkan van nala, örülne a hetvegeknek együtt, de a kicsi egyszerüen ellehetetleniti. Hiaba ker segitseget a gyerek anyjatol, az ra se bagozik, sokszor direkt a gyerekek elött ocsarolja a paromat, a legnagyobbik lany mar csak s*ggfejnek hivja otthon az apjat.

Mostohakent en sem gondolom, hogy jogom lenne felpofozni, pedig nekem sem artott anno egy-ket atyai, ugyhogy siman elferne a gyereken is. :)

Megoldast a parodban latok, a ferfiak sajnos neha tul johiszemüek, ö sosem feltetelezne az ö kisfiarol, hogy akar a mostohatesoban kart is tehet kesöbb.

Nehez helyzetben vagy, de nalad a következetesseg es a szigor celravezetö lehet. Az anyjatol ne varj sztem semmit, sztem öt szorakoztatja, hogy a kicsi igy szivat benneteket. Pedig a bolond nem is tudja, mennyi kart okoz ezzel a gyerekenek.