Lemondott valamiről a párod, miután szülők lettetek?
Lehet, hogy a szülés után depresszió beszél belőlem.
De! Kikapcsolódásra vágyom, jó lenne csak heti 2-3 óra amíg pihenhetnék, lustálkodhatnék, anélkül hogy fél szemmel a gyereket kéne figyelnem.
Őszintén szólva az zavar, hogy nekem mindenről le kellett mondanom, amit szerettem, de a párom semmilyen áldozatot nem képes hozni. Hétköznap dolgozik, szombaton délelőtt is, délután pihen, vasárnap elmegy focizni.
Nem azt várom el, hogy mondjon le mindenről, de ha pl. 2 hetente vasárnap a gyerekkel sétálna, nem pedig focizna, nagyon boldog lennék.
Anyósomék meghaltak, a szüleim meg nagyrészt az unokahúgomra vigyáznak, mikor nővérem programot csinál magának. Nem szeretném én is rájuk sózni a gyereket, épp elég hogy a tesóm azt teszi.
Az elmúlt 3 hónapban nem sokat volt kettesben a párom a gyerekkel, talán napi szinten annyit, míg lezuhanyzom.
Mellesleg azt elvárja tőlem, hogyha bejön a jobb idő, hadd vegyen kutyát magának. Eddig mindig nemet mondtam, hiszen a gyerekére sincs elég szabadideje, majd pont egy kutyára lenne?
4 hónapos kislány anyukája
Kedves 16.49.!
No, kezdjük azzal, hogy én is vezető beosztásban dolgoztam. Három nyelven irányítottam a csoportomat minden áldott nap, beutaztam pár földrészt mert kint oktatásokat tartottam a szakmámban, most pedig itthon vagyok GYED-en. Tény, én nem gyárban dolgoztam hanem az egyik nemzetközi légitársaság egyik könyvelési vezetőjeként.
Nálunk valahogy mégis egyenrangúak vagyunk itthon a férjemmel, mert ez a mi közös gyermekünk, nem pedig a bébiszitteré és az enyém. Mondjuk tény, hogy én jobban szeretem ha a kicsinkkel az édesapja játszik és ő gondozza, mint egy fizetett idegen. Pénzért sok mindent megvehetsz, de szerető édesapát spec nem.
Egyébként férjem sem tűrné, ha egy fizetett idegen tenné azt, amit a családokban az apuka szokott és az anyuka. De kinek a pap, kinek a papné.
Lehetsz te akármilyen kemény és férfias, akkor sem erre vall, hogy eltartottként viselkedsz, aki kíméli drága urát. Nekem ez nem kemény, meg erős gondolkodás, hanem középkori.
Az én férjem elég tökös ahhoz, hogy el is lássa az utódot, akit nemzett, és ne lőcsölje rám, mondván ő dolgozik. Nálunk ez sosem volt probléma, mindkettőnknek természetes, hogy ketten hoztuk össze - ketten látjuk el. Ha már én is visszaállok dolgozni, akkor szintén.
Egyébként állati kíváncsi vagyok, hogy akik azt hangoztatják (mint 16.49.) hogy a dolgozó embert szegénykét már ne terheljük a kölyök gondozásával, annak a gyerekével ki a tök fog foglalkozni ha már MINDKÉT szülő dolgozik? Ugyanis ha anyuci és apuci is fáradt a nagy munkában, azért a gyerekkel mégis kell foglalkozni, nem?
MOndjuk, ki lehet fizetni azt a bébiszittert 24 órára is, ha van lóvé...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!