Lemondott valamiről a párod, miután szülők lettetek?

16.49 egy idióta.

A kisbaba nemcsak a nő gyereke hanem a férfié is, és a neveléséből neki is részt kell venni. És az édesanyja ugyanúgy elfárad miután gondolom egész nap a gyerek után rohangál, főz és vezeti a háztartást. A párjának IS jár szórakozás de a kérdező anyukának IS jár pihi. Mint ahogy mindkettejük dolga IS a gyereknevelés noha az oroszlánrészét nyilván az anyuka kapja a feladatnak... de az durva, hogy az apa napi fél óránál többet nem törődik a kicsivel.

Kérdező! Szerintem egyszer fel kéne kerekedned, elmenni hétvégére pihenni valahova és ott hagyni a párodnak a kicsit, hogy nézze meg, milyen feladat áll előtted nap mint nap. Így talán jobban meg tudna becsülni és értené a problémádat

Igen, lemondott: egy ideig a nyugodt éjszakákról, most meg a délutáni-esti sörözések egy részéről. A hétvége pedig a CSALÁDÉ. Előfordul, hogy néha elmegy hétvégén is, de nagyon ritka.

Az meg, hogy nem mered rábízni a gyereket.... No comment. Ha ketten vagytok otthon, meg kell neki mondani hogy most ő pelenkáz és kész. Vagy ő fürdet. Ennyi. A párom ma először adta be a kúpot a lányunknak. Először csak ijedten nézett, mintha legalábbis műtenie kellene :-) De megcsinálta. Ha esetleg neked eltörik a lábad, ki fogja ellátni a babát?

Aztán el kell menni otthonról. Először egy órára, később többre. Ha tényleg együtt vállaltátok a babát, igenis legyél határozott és vegye ki ő is a részét a gyereknevelésből!

Türelem és kitartás :-)))) Menni fog :-))

Egyetértek az utolsóval. Nekem ugyan még nincs gyerekem, de a párommal sokat vigyázunk együtt rokon babára, pont azért hogy a szülők ne csak magukkal, de olykor egymással is foglalkozhassanak. A párom kérés nélkül kicseréli a pelust és ha én fürdetem a babát, akkor is ül mellettünk és szórakoztatja közben. Sokszor odamegy hozzá magától spontán és leül vele "gügyigni", megdajkálja, felveszi ha sír, az egyetlen amire nem lehet rávenni az az etetés. Ez nem tudom miért ilyen félelmetes számára, de az. Nem baj így is tényleg rengeteget segít ha nálunk van a pici. Persze ez nem olyan, mintha a saját gyerekünk lenne, de abból amennyit az én rokonom babájával törődik (nem is lenne kötelessége), úgy gondolom, hogy ő képes lesz feladni néhány hobbiját a családjáért és nagyon jó apa lesz.

A probléma az, hogy egyelőre csak arról ejtettél szót, hogy te is szeretnél néha elmenni, ami érthető. Viszont olykor a pároddal is időt kéne szánnotok egymásra, mert ennek így nagyon nem lesz jó vége. Meg kell értened, hogy ugyan nem szívesen bízod anyukádra a picit, de néhány órára biztosan a nagyi is örül ha látja és igazán nem okoz neki gondot, míg nektek jelenleg a kapcsolatotokról, jövőtökről van szó, hiszen a hülye is látja, hogy te őrlődsz, kicsit "duzzogsz" magadban, a párod is elvan a maga kis világában, egyáltalán nem kommunikáltok és ez így nem jó!!

Egyrészt, ahogy már mondták, állj a sarkadra és igen is kérd meg néha, hogy tegye tisztába a picit, vagy fürdesse meg. Nem hangzik túl normálisan, hogy nem mernéd egy-két napra a párodra bízni a gyereket, mert nem tudná ellátni... Mi lesz ha veled valami történik? Első lépésként ez megteszi. Második lépésként kérd meg édesanyádat, hogy vállalja át pár órára a picit és menjetek el vacsizni, ahol nyugodt körülmények között elmondhatod a párodnak, hogy ez téged bánt és hálás vagy neki, hogy ennyit dolgozik értetek, megérted, hogy fáradt, de te is nagyon fáradt vagy és szeretnéd, ha néha 1-2 órára vigyázna a babára, amíg te elmész akár csak sétálni is egyet, mert ebbe előbb vagy utóbb belefásulsz és tönkre megy a házasságotok/kapcsolatotok!

17-es vagyok: még annyi, hogy nekünk pont ma 5 hónapos, szintén kislány :-))

Most kezd "izgalmas" lenni apukának: nyúl a tárgyakért, forog, nevet, "beszélget". Erre hívd fel a figyelmét; lássa, hogy már nem csak eszik-alszik-sír :-))