A szűk szavú vagy inkább az állandóen fecsegő bőbeszédű embert szeretitek?

Középútra szavazok...Lehessen vele beszélgetni,de azért tudja,hogy hol a határ...Van ismerősöm ebből és abból a "fajtából" is...Nos,hát az akinek be nem áll a szája nagyon le tud fárasztani...Szűk szavúval pedig sokszor nehéz összehozni egy jó beszélgetést...

Most pedig,reklám:

a fecsegőset.

beszéljen csak magáról, legalább annál kevesebbet kell kiadnom magamról :D

egy szűkszavú is lehet jófej ember, egy bőbeszédű is fecseghet ostobaságokat.

rám azt mondják, sokat beszélek, de persze be tudom fogni a szám, ha kell (régebben ez nem igen ment, most is már csak az önuralom miatt megy). de általában tényleg be sem áll a szám, mert minden újabb mondatról eszembe jut egy újabb sztori, amit mindenképpen el kell mesélnem, de nem bánják, mert elvileg vicces vagyok. :) találkoztam már olyan sráccal, aki mellett szóhoz se tudtam jutni és hiába kérdezett valamit, amire válaszolni hagyott kb két szóban, csak mondta a magáét és fényezte magát. na ezt ki nem állhatom. úgyhogy lehet mind kettő fajta jó és rossz természetű is, ne ez legyen a döntő érv, én aszondom. :)

Haha, mindenki kitért a válasz elől :) A "középút" válasz olyan, mintha a kérdés ez lett volna: melyik tetszik, a fehér vagy a piros? Ti meg azt írjátok, a rózsaszín..... :)

Az én konkrét válaszom: a fecsegőset. Mert vele lehet társalogni. A szűkszavú emberekkel sokszor állati fárasztó beszélgetni, mert nem tudsz kicsikarni belőlük egy normál összetett mondatot.