Miért van az, hogy a párom mindent és mindenkit állandóan kritizál és megbánt? Hogyan tudnám észhez téríteni?

Valószínűleg a kimerülés mellett nagyon erős önbizalom-problémái vannak, és nagyon keményem szorong, teli van kisebbrendűségi gondokkal és ezt így kompenzálja. Valami nagyon nem stimmel ott a szülés-anyaság téma körül benne, de hogy micsoda, azt csak egy szaki tudná belőle kicsellózni, ha ő is vevő lenne erre.

Egyébként nem muszáj dokihoz cipelni, elég csak szépen helyretenni. (mert attól, hogy neki problémái vannak, még nincs joga ahhoz, hogy másokat alaptalanul bántson!) Amikor legközelebb megbánt valakit szándékosan, ahogyan leírtad, akkor vagy konfrontálódsz vele (azaz azonnal kérdőre vonod, hogy miért tette), vagy ignorálod - mindne egyes alkalommal hátat fordítasz neki, amikor neveltelenül és durván viselkedik másokkal vagy pedig veszekszel vele. Ez utóbbi a legroszabb megoldás - valószínűleg éppen erre játszik.

Azt érdemes elmondani neki, hogy a arra gondoljon, hogy a hét hónapos kisgyerekkel mit tesz - a gyerek minden érzelmi jelet azonnal levesz! és hogy nem csak tőled veszi el a Világot, magától taszítja el, de a gyerektől is. Ez pedig a lehető legnagyobb önzés. Egy jó anya nem önző.

Hátha ez hat nála. :) Ha nem, akkor tényleg baj van.

Szerintem meg pontosan azért viselkedik igy, mert a semmibõl jött.

Biztosan sérelem érte, és igy akar visszavágni.

Légy kedves vele és próbàld megbékiteni a lelkét!

Sajnos sokan vannak igy,akik a régi sérelmeket igy akarjàk megoldani!

Szerintem először mindenképpen 'emberi' módon, kedvesen, de határozottan mondd el neki ezt, szinte pont így, ahogy leírtad. Talán észhez kap akkor, vagy később, ha egy kicsit elgondolkodik rajta.

Ha nem, akkor légy erélyes, és emelkedettebb hangú. Ha ez sem téríti észre egy idő után, hogy nem úgy kellene csinálni, ahogy azt ő eddig csinálta, akkor vedd vissza a mindennapi jóból, ahogy azt írtad. Értem pl.: kevesebb költőpénz, főzzön ő stb.

Persze ez csak az én véleményem.

Kalappal!!

Tudod, van a mondás: a kutya is jó dolgában veszik meg. Először azt döntsd el: zsarolható vagy-e a picivel. Ha igen, akkor nincs mit tenni. Az első alkalommal megkapnád, hogy otthagy és majd két hetente láthatod. Ha nem vagy ijedős: sütés-főzés megszüntetve. Ha ő nem főz, legfeljebb te hazajársz kajálni. Előbb-utóbb ő is megéhezik. Barátoknak vagy szólsz előre, hogy ők is vágjanak vissza, vagy te szólj vissza minden alkalommal valami ütőset. Mondjuk: "anyukám, nincs valami dolgod? Megint egy hete hordom ugyanazt a pulóvert! Inkább állj neki vasalni, ne a barátaimmal kötekedj!"

Ha hazamész, foglalkozz a picivel, de tőle ne kérdezz semmit. Időnként vidd el sétálni, de anyucit ne hívd, apa-baba program. Aztán, ha panaszkodik, leülhettek megbeszélni a problémáitokat. Sok szerencsét!

Szia!

Azelőtt is ilyen gyűlölködő volt? (Mármint mielőtt "kikupálódott" volna. Mit jelent pontosan ez a kikupálódás?)

Sajnos sok nő a szülés után úgy érzi, hogy olyasmit vitt véghez, amire mások nem képesek, ezért lenézhet mindenkit. A gyermekszülés egy csoda, de ettől még tökéletesen átlagos és normális jelenség, már vagy 30 milliárdszor sikerült az emberiség története folyamán.

Félreértés ne essék, becsülöm és tisztelem az édesanyákat, de több ismerősön is kitört ez az arrogancia a baba érkezése után... És bizony próbára teszik az ember türelmét.