Barátnő vs macska. Szerintetek ez normális dolog?
Gondoltam kiírom kérdésben, érdekelnek a reakciók.
A sztori: Van egy macskám, több mint 5 éves már. Kölyökkora óra nevelem, szeretem nagyon, nálunk családtagnak számít. Panelban élünk. Barátnőmmel Augusztusban leszünk 5 évesek. Majdnem 2 éve lakunk már együtt, apám lakásában. Ő nem sokat tartózkodik itthon 1-2 hetente kicsit max. Szinte minden költséget fizetünk, albi pénzt nem kér persze, hisz nem béreljük. Ez rendben is van szerintem.
Barátnőm el akar költözni, persze én is örülnék független életnek, apám néha kicsit idegesítő, pl amikor beleköt minden apróságba amikor hazajár, ezt nem bírja bnőm, én se nagyon, bár mostanság elég jól megvagyunk vele is.
Nah most a kérdés lényege a macska. Bnőm nem szereti. Zavarja sokszor ha a macska rajtam ül amikor a fotelban vagyok, van, hogy lekergeti rólam. Zavarja, hogy este nálam alszik a lábamnál, oké ezt még meg is értem. Sokszor ha nyávog egy kicsit akkor lekussozza. Régebben nem volt ennyire gáz, akkor még felengedte magára is kicsit, most már egyáltalán nem. Néha egy gyenge pillanatban megsimogatja meg játszik vele max.
Ami még fontos elem és most majd felkapja a fejét rá mindenki, hogy "háhá, értem már!", az az, hogy allergiás. Sok mindenre. Porra, macskára, pollenre is talán, stb. Szed gyógyszert, így nincs akkora gond, anélkül tüsszögne. Most voltunk vizsgálaton, ahol kapott "pipát" is ami hörgőtágító (ilyen szívós porfújó), hogy ha nehezen kap levegőt, ami néha előfordul, akkor használja meg egy másikat napi használatra. A doki is jól bemondta neki, hogy a macskától előbb-utóbb lehet szabadulni kell.
Bnőm már pár éve kiverte a hisztit, hogy egyszer majd a macska miatt fog megfulladni meg meghalni meg ilyenek. Egyáltalán nem ennyire vészes a helyzet, akkor be is vallotta, hogy féltékeny rá. Választás elé állított, hogy mi lenne ha döntenem kellene, hogy ő vagy a macska maradjon. Én meg nem tudtam mit mondani, mert nem ennyire fekete-fehéren látom a dolgokat az adott helyzet mondja meg. Akkor persze jött a sírás, hogy a macska a fontosabb és nem ő.
Most ugyanez megy. Mondja, hogy ha 1 év múlva elköltözünk, akkor a macska marad itt apámra (mintha hazaköltözne). Tegnap az allergia volt a főindok, ma már az, hogy nem szereti. És persze megint a választás elé való állítás. Ha az lenne, hogy annyira allergiás lenen és annyira szar lenne minden, hogy a macska a fő forrása minden bajnak, akkor lehet megfontolnám, kibszott fájó szívvel. Persze itthon állt mindenhol a por, a kosz, és amikor mondtam ,hogy takarítsunk közösen, akkor "most nincs kedvem, hagyjuk", pedig a porra is allergiás állítólag.
Én itthonról dolgozok távmunkában. Ma direkt reggeltől estig pakoltam, takarítottam, hogy tisztaság legyen, reggel 9-től fél5ig, úgy, hogy enni nem volt időm egész nap és a rendes melómra nem tudtam ránézni (majd éjjel), hogy lássa a tisztaság mennyit számít és javít. Láthatóan pont leszarta...
hajlandó vagyok arra is, hogy a macskát leszoktassuk az ágyról, hogy bepakolom a sarokba valami kosárba (elég nagy kihívás egy 5 éves elkényeztetett ragaszkodó macskával), hogy ott aludjon, de nem elég neki.
Én viszont ilyen "nem szeretem ezért vagy ő vagy én" kérdésben nem engedek, ezer dologban hagytam magam az 5 év alatt, ebben nem fogom.
Szerintem ha felteszi erre a kérdésre az egész kapcsolatunkat, akkor az krva nagy gáz. Rohadtul fáj. A legelején megmondtam azt is, hogy ha csak úgy választás elé állítanak, hogy vagy lén vagy xyz, akkor nem fogok belemenni.
Véleményem szerint ez nem azt jelenti, hogy a macska fontosabb, hanem azt, hogy nem fogok egy ártatlan élőlényt magára hagyni azért mert a párom nincs oda érte.
(biztos kihagytam 1-2 dolgot a történetből.)
szerintetek?
most épp sír, előzőleg meg nekiállt albérletet keresni és csak azt tudja mondani, hogy én eldöntöttem ,hogy nekem a macska a fontosabb. megőrülök tényleg....
azon is idegelem magam, hogy ha elmegy innen, nem tud megmaradni egyedül, nem keres annyit.
Nézd, én elhiszem, hogy ő így éli meg, hogy neked a macska fontosabb.
Próbáld neki elmagyarázni, hogy ha te kidobnád a macskát, akkor egy felelőtlen bunkó lennél. És ha ilyen embert szeretne, akkor az nem te vagy! Hogy nem arról van szó, hogy döntöttél, hanem arról, hogy nem szeretnél dönteni, hanem kompromisszumot keresni! Hogy az életetekben 1000 olyan dolog lesz, amikor dönteni kell majd A és B között, és egyikőtök ezt szeretné, a másik meg azt, és ha valamelyik mindig enged, akkor az a kapcsolat sz*rt sem ér. Meg kell találni a közös nevezőt, mert hosszú távon csak úgy működik. Hogy ez messze túlmutat a macskán: ez az egész arról szól, hogy tudtok-e kommunikálni egymással, képesek vagytok-e kompromisszumokra, mert ha nem, akkor nincs értelme a kapcsolatnak!
Én biztos, hogy nem mondanák le a háziállatomról más miatt. Egyrészt azért mert egy védtelen lény. Viszont ami sokkal fontosabb, hogy ez vagy te. Szereted a macskád, és ha el akarja paterolni akkor ezzel téged akar korlátozni és nem fogad el úgy ahogy vagy. Meg akarja mondani mit csinálj. Én így élném meg. Biztos nem mondanék le más kedvéért semmiről amit szeretem, ami a hobbim.
Abban viszont igaza van, hogy az állatokat főként úgy kell tartani, hogy senkit se zavarjanak. Pl rendesen kell őket nevelni és nem elkényeztetni, mert az az állatnak sem jó (igen, macskát is lehet nevelni). Nem kell vele aludni meg minden. Nekem mindenem a 4 háziállatom, de nem érzem szükségét hogy velük aludjak. Odahullik a szőr, meg intimnek sem sem épp túl intim...
Sok mindent elárul arról, hogy viselkedik egy állattal v.ki, hogy milyen ember.
A kisbaba hasonlóan viselkedik az állatokhoz, hangokkal jelzi a szükségleteit, míg meg nem tanul beszélni. Ha sír a kisbaba, vagy "beszél", gügyög, őt is lekussozná?
Meg sem próbálja megkedvelni a macsekot?
Meghülyülnék ha oda kéne adnom valakinek.
Most abban sikerült maradni, hogy hetente 2x takarítok én. Porszívózás meg portalanítás, mert, hogy neki nem jó allergiával meg a tüdejével. Majd valahogy kitalálom, hogy legyen arányos a munkamegosztás, pl majd ő mosogat gyakrabban. Illetve már 2 napja nem engedem a macskát az ágyon aludni. Nálam aludt mindig a lábaimnál. Hiányzik is megvallom. De egyenlőre egész jól viseli, tegnapelőtt csak 10x kellett letennem mire felfogta, tegnap már kevesebbszer. Majd kap sok IKEA-s párnát, azt imádja.
Lekussozná e a gyereket? Remélem, hogy nem. Már nem igazán próbálja megkedvelni, régebben még felengedte magára néha, hogy ott feküdjön a macska, volt, hogy ő is engedte, hogy a lábánál aludjon, már talán 1 éve, hogy egyáltalán nem hagyja. Néha egy érzékeny pillanatában játszik vele kicsit meg megsimogatja.
nem is várom, hogy úgy kedvelje a macskát mint én, csak viselje el. Nah mind1, én igyekszem megtenni mindent a béke érdekében, talán menni is fog.
Én semmiképp nem hagynám a macskát, bár bevallom őszintén, nagyon macskapárti vagyok.
Egy példát tudok neked felhozni, amióta az eszemet tudom, nagyon nem szeretem a kutyákat. (Hozzájuk se nyúlok) Ennek ellenére 7 éve élek a párommal akinek már akkor megvolt a kutyája amikor mi összejöttünk. Sosem harcoltam ellene, ő szereti és ezt tiszteletben tartom. Igaz, porszívózhatná ő a szőrét gyakrabban, de mivel szeretem, én így fogadtam el. Ő pedig nem nagy macskás, a macska mégis minden este velem alszik. Kompromisszumok...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!