Barátnő vs macska. Szerintetek ez normális dolog?

Gondoltam kiírom kérdésben, érdekelnek a reakciók.

A sztori: Van egy macskám, több mint 5 éves már. Kölyökkora óra nevelem, szeretem nagyon, nálunk családtagnak számít. Panelban élünk. Barátnőmmel Augusztusban leszünk 5 évesek. Majdnem 2 éve lakunk már együtt, apám lakásában. Ő nem sokat tartózkodik itthon 1-2 hetente kicsit max. Szinte minden költséget fizetünk, albi pénzt nem kér persze, hisz nem béreljük. Ez rendben is van szerintem.

Barátnőm el akar költözni, persze én is örülnék független életnek, apám néha kicsit idegesítő, pl amikor beleköt minden apróságba amikor hazajár, ezt nem bírja bnőm, én se nagyon, bár mostanság elég jól megvagyunk vele is.

Nah most a kérdés lényege a macska. Bnőm nem szereti. Zavarja sokszor ha a macska rajtam ül amikor a fotelban vagyok, van, hogy lekergeti rólam. Zavarja, hogy este nálam alszik a lábamnál, oké ezt még meg is értem. Sokszor ha nyávog egy kicsit akkor lekussozza. Régebben nem volt ennyire gáz, akkor még felengedte magára is kicsit, most már egyáltalán nem. Néha egy gyenge pillanatban megsimogatja meg játszik vele max.

Ami még fontos elem és most majd felkapja a fejét rá mindenki, hogy "háhá, értem már!", az az, hogy allergiás. Sok mindenre. Porra, macskára, pollenre is talán, stb. Szed gyógyszert, így nincs akkora gond, anélkül tüsszögne. Most voltunk vizsgálaton, ahol kapott "pipát" is ami hörgőtágító (ilyen szívós porfújó), hogy ha nehezen kap levegőt, ami néha előfordul, akkor használja meg egy másikat napi használatra. A doki is jól bemondta neki, hogy a macskától előbb-utóbb lehet szabadulni kell.

Bnőm már pár éve kiverte a hisztit, hogy egyszer majd a macska miatt fog megfulladni meg meghalni meg ilyenek. Egyáltalán nem ennyire vészes a helyzet, akkor be is vallotta, hogy féltékeny rá. Választás elé állított, hogy mi lenne ha döntenem kellene, hogy ő vagy a macska maradjon. Én meg nem tudtam mit mondani, mert nem ennyire fekete-fehéren látom a dolgokat az adott helyzet mondja meg. Akkor persze jött a sírás, hogy a macska a fontosabb és nem ő.

Most ugyanez megy. Mondja, hogy ha 1 év múlva elköltözünk, akkor a macska marad itt apámra (mintha hazaköltözne). Tegnap az allergia volt a főindok, ma már az, hogy nem szereti. És persze megint a választás elé való állítás. Ha az lenne, hogy annyira allergiás lenen és annyira szar lenne minden, hogy a macska a fő forrása minden bajnak, akkor lehet megfontolnám, kibszott fájó szívvel. Persze itthon állt mindenhol a por, a kosz, és amikor mondtam ,hogy takarítsunk közösen, akkor "most nincs kedvem, hagyjuk", pedig a porra is allergiás állítólag.

Én itthonról dolgozok távmunkában. Ma direkt reggeltől estig pakoltam, takarítottam, hogy tisztaság legyen, reggel 9-től fél5ig, úgy, hogy enni nem volt időm egész nap és a rendes melómra nem tudtam ránézni (majd éjjel), hogy lássa a tisztaság mennyit számít és javít. Láthatóan pont leszarta...

hajlandó vagyok arra is, hogy a macskát leszoktassuk az ágyról, hogy bepakolom a sarokba valami kosárba (elég nagy kihívás egy 5 éves elkényeztetett ragaszkodó macskával), hogy ott aludjon, de nem elég neki.

Én viszont ilyen "nem szeretem ezért vagy ő vagy én" kérdésben nem engedek, ezer dologban hagytam magam az 5 év alatt, ebben nem fogom.

Szerintem ha felteszi erre a kérdésre az egész kapcsolatunkat, akkor az krva nagy gáz. Rohadtul fáj. A legelején megmondtam azt is, hogy ha csak úgy választás elé állítanak, hogy vagy lén vagy xyz, akkor nem fogok belemenni.

Véleményem szerint ez nem azt jelenti, hogy a macska fontosabb, hanem azt, hogy nem fogok egy ártatlan élőlényt magára hagyni azért mert a párom nincs oda érte.

(biztos kihagytam 1-2 dolgot a történetből.)

szerintetek?