Miért nem dobják ki otthonról a bátyámat?
Ez így talán erős, de: 27 éves, soha nem dolgozott, munkát nem keres (diplomás, nyelvvizsgája is van), neki a gyári munka derogál, lenézi a munkásembert. Internet+TV - ez minden, amit csinál. Szüleim meg hagyják, néha megemlítik neki a munkát, de nem nyúzzák vele, nem úgy mint engem anno (és jogosan tették velem!). Emellett akkora egója van, mintha nem tudom, ki lenne; szegény húgomat terrorban tartja. :S Van egy használt laptopja húgomnak, elveszi tőle, mikor neki ott a szobájában a PC. Elmennek a mamánkhoz látogatóba, oda is viszi, hogy gépelje a sporttudósítását, mert ilyen hülyeségeket vezet a netes blogján, munkakeresés helyett...
A külseje totál elhanyagolt; haja lassan derékig ér, ritkán borotválkozik, tisztára, mint egy vadember. És TANÁR a végzettsége. Így bemenne tanítani... Most kiakadtam, mert bár nem élek otthon, szegény kishúgom sírva hívott fel, hogy megint mit művel. Kivetíti a saját kisebbségi komplexusát a húgomra, elmondja minden szarnak, ostobának, a szüleim meg, mint valami szentet, védelmezik, rá sem szólnak, csak a húgomra, ha visszaszól.
Bátyám is ilyen,29 éves létére.Sulit sem fejezte be.Mindig csak alkalmi munkái voltak(jó ideje már az sem),azok is ritkán.Volt ,hogy nagyon jól keresett,de akkor meg elkurv@zta meg elbulizta pár nap alatt.Utána jött a szülőktől ,testvérektől és a mamától való kéregetés,amit persze soha senki nem kapott vissza.Mikor már senki nem adott neki,akkor jött az,hogy amit talált eladott,nekem is sok dolgom eltűnt(láncfűrész,cipők és még sok más),mikor felelősségre vontam,teljesen higgadtan a képembe vágta,hogy ha neki nincs semmilye kénytelen mások holmiát eladni.Szép kis testvér,nen merek előtte hagyni semmit.Mamánál él,ki sem mozdul a tv elől és mégis ő a legjobb és legügyesebb unoka...
Én is mondtam,hogy adjon neki ultimátumot,de hát hogy is tenné meg a kedvenckével?!Nehéz az ilyen emberekkel bármit is kezdeni...
Na, hát akkor én is csatlakoznék a sok elkeserítő történethez...Öcsém 25 éves, anyuka kedvence-apánk már nem él, pedig ő aránylag kordában tartotta-akkora egoval...
Még mindig otthon él, igaz ő dolgozik, mert édesanyám szerzett neki munkát-napi 5 órát kell elébecolnia, de gyakran késik, vagy nem megy be-a fizetéséből persze semmit nem ad anyumnak, b+ karácsonyra, születésnapjára nem köszönötte fel, undorító. De közben megköveteli, h anyum főzzön, mosson rá, adjon neki még zsebpénzt.
Természetesen, ha hazautazom, akkor elvárás lenne az, hogy én is kinyalom a seggét-mert ugye ő a "kisöcsém", én meg a lány. Ő is simán elveszi anyám laptopját, pedig van számítógépe, de azt tönkrevágta (az is anyumé volt).
Na mindegy, tehát, tapasztalataim szerint ez nagyon gyakori a csalűádoknál, hogy a fiút előbbre tartják, mint a lányt, zsigerből belenevelik a srácokba, hogy a nők dolga a kiszolgálás, tűrés.
Ezért is tartom feleslegesnek, hogy próbálj beszélni szüleiddel, én annyiszor próbáltam-sőt más ismerőseim is, hasonló helyzetben lévő lányok is, semmi értelme nem volt, csak én lettem a rosszindulatú banya/vagy Te.
Próbáld meg kishugodat lelkileg támogatni, mert maradandó károsodást okozhat benne ez az állat...és kitartás.
Ja és hozzá kell tennem drága kisöcsén drogokrak ölti a pénzét, és ezt anyum sejti is.
A te testvéred véletlenül nem használ valami szert?
Én is úgy gondolom, hiábavaló minden beszéd. Voltam azóta otthon, említettem apámnak, hogy nem kéne ezt tűrniük, de letorkolt, úgy van vele, inkább homokba dugja a fejét, csak ne kelljen tudomásul venni a helyzetet...
Az én nagyim szemében is a bátyám az Isten. Ő mindig meg tudja védeni, hogy jaj, olyan nehéz munkát találni. Ja, persze, főként úgy, hogy az ember nem is keresi, elvárná, hogy majd az igazgatók kopogtatnak a szobája ajtaján és könyörögnek, hogy náluk tanítson... A többi "alsóbbrendű" munka szóba sem jöhet.
Nem él szerekkel, na még épp az kéne. :S Ahhoz ki kéne mozdulnia. Mikor még járt főiskolára, ott szokott tivornyázni, az ösztöndíján piált a "haverokkal", anyámék meg maguk fizették minden egyéb költségét.
Tényleg így van, ahogy egyikőtök írta, a férfigyerekek vannak Istenítve. Azokra egy rossz szót nem lehet szólni. Ha vitáztam a bátyámmal, ami mindig az ő beszólásaival kezdődött, azt senki nem hallotta meg, hogy ő milyen sértéseket vág hozzám, de mikor én visszaszóltam, azt igen.
A húgommal beszéltem, megmondtam, hogy tojjon a bátyja fejére, ha meg kekeckedik, meglátogatjuk a párommal.
Hű, sok érdekes sztori...
Nekem is van történetem...
Apám öccse 48 éves, és életében nem dolgozott egyhuzamban egy munkahelyen 1 hónapnál tovább...
Megnősült, van 2 gyereke, 1 fiú, meg 1 lány.
Az asszonyt néha-néha jó alaposan elverte, talán meg is erőszakolta...
A gyerekeket is terrorizálta. Unokaöcsém nem mert vendégségben sütit enni, mert az apja csúnyán nézett rá...
Csóri kisgyerek kb. 5-6 éves volt .
A lányát is bántotta. Sose felejtem el, amikor a síró kislányt a ruhájánál fogva baxta bele a rácsos kiságyba, mert sírt, és ezt mondta neki " feketére verlek " ha nem fejezed be...
A feleség ápolónőként tartotta el az egész családot.
Persze a szesz meg a cigi mindig kellett a férjének.
Tudom, hogy pár éve elváltak, s most a nagybátyám az özvegy anyukájánál él, a kis nyugdíjból ketten...
---
Az, meg hogy a fiúkkal szemben a lánygyerek nem ér semmit, ismerős szintén.
Nagymamámnak -aki a fiát eltartja- összesen 4 unokája van.
1 fiú és 3 lány.
A fiúnak ki volt téve a polcra egy hatalmas bekeretezett fényképe, a lányokról még egy kicsi kép se volt!
28/n
(Szerencsére a párom lánypárti... :) Babát szeretnénk )
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!