Felszabadult vagy a konyhában anyós jelenlétében?

En is így voltam. Reggel mondta, hogy találd ki, hogy mi legyen az ebéd és akkor fozd meg. Kezdo háziasszonyként 19 évesen nem nagyon ment a dolog. Mindent dirigált, hogy ne így vágd fel a hagymát, hanem ugy és hasonlok. Nem szívesen foztem náluk. A mai napig nem szívesen fozok, mindent másképp csinálnak. Legfeljebb elmosogatok.

Mikor kulon jottunk (sott még akad, hogy a mai napig is-5 éve vagyunk kulon) kezdett mindent ugy csinálni, ahogy neki volt jo. Nem volt mindegy, hogy hogyan állnak a poharak, mikor hazaértem munkábol átrendezte a konyhát (csorgato, vízforralo, kenyérpiríto, csészék...). Akkor nagyon kibuktam, és megjegyeztem ezt a férjemnek. Utána leállította az anyját, hogy nálunk ne pakolásszon.

még sosem járt nálunk az anyós, pedig idestova 3 éve élünk ebben a lakásban :)

ha anyám átjön, és én főzni kezdek, akkor kitör a világháború: "jaaaaj, úúúúúristen, ne tegyél bele annyi borsot, jaaaaj, ne tegyél bele annyi csípőset" és sorolhatnám holnapig :)

alapvetően felszabadult vagyok, hiszen nem neki főzök, ha kér, ehet belőle, de az uramnak és magamnak főzök.

nekem meg az nem ízlik, amit ő csinál, mégsem állok mögötte az ő konyhájában, hogy még ezt tegyél bele, még azt. :)

anyósom még sztem nem evett a főztömből, mondjuk nem is zavar :) ha az emberemnek ízlik, az már fél siker, ha nekem is, az teljes. a gyerekünknek meg úgyis az fog ízleni, amit megszok.