Szerintetek is kínosnak kell éreznem, hogy én nem igazán járulok hozzá a közös életünkhöz? Kisebbségi komplexusom és szorongásom van miatta.
Még tanuló vagyok, a párom viszont dolgozik. Neki van pénze, nekem nincs (a családom is csak vegetál inkább).
A tervünk, hogy hamarosan összeköltözünk, és független életet teremtünk meg, anyagi biztonságban, de - részemről legalábbis - szerényen. Sosem voltunk gazdagok, nem is vágyok rá.
Én ebbe a dédszülői örökségem adom (jó állapotú, kisebb családi ház, nagy telek, ahogy álmodtuk), és elkezdjük megvalósítani az ötleteinket - amelyekhez, én nem tudok hozzájárulni.
Ezek az ötletek arról szólnak, hogy amit lehet, azt szeretnénk magunknak megtermelni (pl. halastó létesítése, stb.), és egy közös vállalkozás alapjait rakosgatnánk más területen, ezekhez viszont én nem tudok anyagilag hozzájárulni, csak jóval később, addig rajta áll az egész, én pedig kitartott lennék (amíg diák vagyok, még két évig).
A keresetem utána sem lenne magas itt Magyarországon...
Látom, hogy mennyi nő eltartatja magát a férjével, és még a házi munka is nehezükre esik; elképesztő, hogy így működnek évtizedeken át párkapcsolatok. Én pedig attól tartok, hogy nem tudok eleget beleadni a közös életünkbe és álmainkba.
Sok mindent befolyásolhat érzelmileg a párkapcsolatunkban, hogy a páromra most ekkora felelősség hárul, és én csak a háttérben tudok besegíteni?
Megmérgezhet egy kapcsolatot, hogy a nő átmenetileg nem tud beszállni az anyagiakba, és később is kisebb szerepe lesz bennük? Nyilván rendesen dolgoznék, de nekem ez kisebb hasznot fog hozni...
"Házad van, és munkád is lesz, miért akarsz egyenlõ lenni a férjeddel, "
Normál esetben egyenlőnek kellene lenni.
Amúgy meg sokkal többet beadsz a közösbe mint a pasid, mivel egy ház több tízmillió Ft értékű. Később törekedj a karrierépítésre is. A mai pasikban nem lehet megbízni, ott használják ki a nőket ahol csak lehet.
De ha zavar hogy nincs pénzed, 2 évig ne költözzetek össze, csak miután lesz egy munkahelyed.
Azért az a ház+telek nem pár forint; több millió az, és bizony nem kis érték!
Tehát nyugodj meg, hogy igenis te is adsz bele a "közösbe"!
Még tanulsz, van 2 éved, szóval ne idegeskedj! Szépen félrerakosgatsz, amit tudsz, dolgozol, suli közben is már építed a kapcsolatokat, és mikor végzel, dolgozhatsz. Nem lesz minden hip-hop, egy életet felépíteni több évbe telik.
Esetleg, ha adódik v.mi, ami kéne, és párod felajánlja, hogy megveszi neked (pl. telefon), mondj nemet. Így te sem fogod magad rosszul érezni, és őbenne sem fog felmerülni a gyanú, hogy lehúzni akarod.
Érthető egyébként az aggodalmad, sajnos nagyon anyagiasak a mai emberek, megy a kivagyiság (itthon meg pláne).
"Látom, hogy mennyi nő eltartatja magát a férjével, és még a házi munka is nehezükre esik; elképesztő, hogy így működnek évtizedeken át párkapcsolatok."
Számomra az a hihetetlen, hogy nem bolondulnak bele ebbe a vegetációba! Nekem amúgy a bőr lesülne a képemről, ha ilyen volnék.
Meg azt se tudjuk,h mennyit er az a haz.
Lehet egy ciganyputri.
Akkor meg jo, ha er 200 ezret.
Mert ingatlan-, és földeladásról még sosem hallottatok, meg még egy tulaj bejegyzéséről az ingatlan tulajdoni lapjába...
Csak egyszer lenne kérdés olyan, amibe nem írnak k*rva irigy és rosszindulatú trollok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!