Normális ha nem ráz meg valakit az apja halála?

Szia!

Az, hogy csak kicsit sírt, még nem jelenti, hogy nem fáj Neki! Mikor meghalt Anyu, én is csak azt tudtam mondogatni, hogy "ilyen nincs, ez nem lehet igaz..." és nem tudtam sírni, de a fájdalmam annál nagyobb volt! Biztosan a sokk dolgozik még Benne, azért nem borult még ki, de idővel el fogja érni a mélypont. Mindenki másképpen reagál, van, aki azonnal kiborul, van, aki később. Mondom, én sem sírtam akkor rögtön, csak később, de akkor levegőt nem kaptam...:/

A gyásznak egyébként 5 fázisa van: tagadás, üresség érzés, feltörő érzelmek, a keresés és az elválás fázisa, majd az elfogadás.

Nem, nem normális. De hogy kit mi ráz meg mélyen és ez hogyan látszik rajta, vagy nem látszik, az viszont egyénfüggő és csakis rá tartozik. Van olyan ember, aki nem tud sírni mások előtt. Azt pedig nem tudhatod, hogy amikor egyedül van a négy fal között, vagy éjszaka az ágyában, mennyit és milyen mélyen szenved.

Egyébként ha valóban igen jó viszonyban volt az édesapjával, akkor azért nem látsz rajta semmit, mert olyan sokkos a gyász miatt (a gyász első szakasza), hogy minden érzelme le van fojtva. Képtelen elhinni, hogy a szeretett ember meghalt.

A tragikus hirtelen halál nagyon durva sokkhatást tud kiváltani; egészen más a helyzet akkor, amikor tisztán látható és már jó ideje, hogy a szeretett személy távozni készül (hosszan tartó betegség).

Ne bántsd. Ha nem tudsz mellette állni, mert nem hagyja, akkor hagyd inkább békén. Lehet, hogy neki az a legjobb.