Csak szerintem ilyen aggasztó ez a mondat?

A barátommal másfél éve együtt vagyunk, egy ideje albérletben lakik. Azóta, mindig én mentem le boltba és csináltam reggelit, amíg ő még lustálkodott egy picit. Nem is volt ezzel bajom, mert én könnyebben kikelek általában az ágyból, viszont egy pár napja kicsit "másnaposan" ébredtem és gondoltam megengedhetek egy lustálkodós reggelt, amíg ő hoz reggelit a boltból. Csakhogy ő nem így gondolta, ami engem nagyon meglepett.

Nem volt hajlandó reggeliért menni, pedig megkértem rá. Ez elég rosszul érintett, úgyhogy vagy másfél órát feküdtünk az ágyban, és alig szóltunk egymáshoz. Miután az összes érvet felhoztam, hogy miért kéne egyszer neki mennie, azt mondta, hogy neki eddig sem volt igénye reggelire(mikor én csináltam), és hogy (!) Miért kéne megtennie értem olyat, amit magáért sem tenne.

Elsőre fel sem fogtam igazán, hogy ez mit jelent, de most már egyfolytában ezen jár az agyam.

Végül hozott reggelit kb egy húsz percre rá, és mire elkészítettem mér fél egy volt.

Amúgy jónak tartom a kapcsolatunkat, de ilyet még nem hallottam tőle. Nekem olyan természetes, hogy megkönnyítem azzal az ébredését, hogy csinálok reggelit, és azt hittem, hogy ilyen apró dolgok mindenkinek természetesen jönnek, aki szereti a másikat.

Túlreagálom?