Ezzel a problémával hová fordulhatok? Gyermekvédelmi, vagy mehetek rendőrségre is? Nem tudom mit csináljak, nagyon félek!
Szóval az a helyzet, hogy már megfordult a fejemben, hogy elmegyek a gyermekvédelmishez segítséget kérni a szüleim miatt, engem már az sem érdekelne hogyha elvennének tőlük.
Az ok: lelki ,,terrorizálás", fenyegetés, kiabálás, veszekedés (de állandóan). Kisebb koromban anyukám rengetegszer felpofozott, akkor sem volt jobb a helyzet.
Azt tudni kell még, hogy anyukámtól félek, de újabban apukámtól is. De nagyon. Ma pl már rendesen remegtem is a félelemtől. De régebben is volt ilyen. Sokat sírok, nem tudom mit tehetnék és hogy egyáltalán komolyan vennének e.
Van egy 19-20 éves nővérem, ő mindjárt megy el koliba. Ő sem élvezi az itthoni körülményeket.
Sajnos nem igazán tudnék kihez menni.
Viszont az osztályfőnök jó ötletnek tűnik. Csak félek, hogy elsírnám magam. Bár lehet az sem lenne gond. És nagyon remélem, hogy ő majd segít.
Még nem megyek hozzá segítséget kérni, még várok egy kicsit.. Nem mintha azt várnám, hogy javuljon a helyzet, csak egyszerűen ehhez is kell egy kis bátorság, bár azt hiszem lehet ez lenne a legegyszerűbb megoldás.
válasza:az osztályfőnök valóban kézenfekvő lenne, de nem hiszem, hogy jelezne emiatt a gyermekjólétinek.
Sajnos én tapasztalatból tudom, hogy sok iskola, nem teljesíti a jelzési kötelességét ennél lényegesen komolyabb esetben se!
Ha valóban segítséget akarsz, meg hogy valóban beszéljen valaki a szüleiddel, akkor be kell menni a településeden lévő gyermekjóléti szolgálatba!
válasza: válasza:Van két névtelen telefonvonal, amit direkt a hasonló gondok miatt hoztak létre. Az egyik sajnos megszűnt, a másik úgy tudom továbbra is jó:
Névtelen, nem kell bemutatkoznod, akármikor leteheted, erőszakkal nem tesznek keresztbe Neked, abban segítenek amit magadtól is elmondasz és amit Te is akarsz.
Úgy tudom ingyenes, bár ezt még nem próbáltam. Ha tényleg ingyenes, akkor akár egyszerűen egy utcai fülkéből is hívhatod pénz-kártya nélkül. Így végképp nem kell félned hogy bárki is megtudná.
Itthon én sem bírok megmaradni, könyvtárban próbálom átvészelni az itthoni légkört. Valami gonosz szellem lakik itt a falak közt. Persze az oka elég konkrét: múltban nálunk is verések voltak, most meg mindennapos a piálás. Az az érdekes, hogy egy idő múlva észre sem veszi az ember, mert megszokódik az ilyen légkör, ez elég veszélyes szerintem. Anyám ma is néha fenyegetőzik (egyszer késsel is), meg időnként részegen összeverekszik az élettársával, akit a hajléktalanok közül hozott fel. Kétszer a rendőrség-mentő is kinn volt, de egyébként a legtöbb nap elég nyugis, olyankor csak valami általános összemosódó rossz légkört lehet érzékelni, anélkül hogy valami konkrét ügy lenne.
Próbálj felnőttel beszélni. Talán ifjúsági vagy gyerekpszichológus lenne jó. A kékvonalnál talán tudnak abban is segíteni, hol találsz ingyen is olyan felnőttet, aki direkt ehhez ért. A szüleidnek valószínűleg nem kell tudniuk erről.
válasza:Félelmet én is érzek, de sajnos ez már nem az a fajta éles erős félelem, inkább egy olyan észrevétlen tompa szétkenődő általános félelem.
Szerintem komolyan vennének Téged, ha jó helyre fordulsz, ha meg csalódás ér, akkor az nem feltétlen a Te hibád, csak hát nem mindenki ért ehhez a témához, lehetőleg próbálj minél inkább olyanokkal beszélni, akik ehhez biztos értenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!