Hogy álljak a dologhoz, hogy ne legyen ideges?

Magántanuló akarok lenni,de ha anyukámnak mondom dühös lesz és azt mondja,hogy őt hagyjam az ilyen dolgokkal, ne fárasszam ezzel van elég baja.

Azért akarok magántanuló lenni mert sehol sem érzem jól magam, ez már a második középiskola és nem tudok beilleszkedni,mindenhol egyedül érzem magam, egyszerűen nem tudok beilleszkedni mert ilyen vagyok.Magamnak való, túlságosan is, és nem tudok változni, eddig nem telt,el úgy hét,hogy ne lógtam volna el egy óráról vagy egy egész napról, havonta elmondja az osztályfőnök,hogy kinek van a legtöbb (igazolt) hiányzása és mindig az első kettőben vagyok, betegségre hivatkozva szoktam hiányozni, meg nem veszik észre ha eltűnök utolsó órákról így igazolatlanom nincs.

Nem azért akarok magántanuló lenni,hogy hú de jó reggel nem kell felkelni meg,hogy nem kell tanulni ..... ezek nem érdekelnek.

Fogékony vagyok a tananyagra, így nem okozna olyan hatalmas nagy problémát,hogy egyedül kell tanulnom.

A családunk sem túl gazdag és jó lenne ha még valaki dolgozna így arra is gondoltam,hogyha már belerázódok,hozzászokok ahhoz,hogy egyedül tanulok egy fél év után dolgozni is elmehetnék, nagyon jól jönne a pénz, apukám már mondta is,hogy lehet,hogy csak az lesz az utolsó esélyünk ha elmennék dolgozni, bár ezt a magántanulós dolgot ő sem támogatná, mert semmi új dolgot nem támogat, de idővel megszokná.