Az emberségemre, és a lelkiismeretemre játszanak. Most kellene bebizonyítanom, hogy jobb vagyok nála/náluk?

Tegnap felkeresett az egyik unokatestvérem, akiről öt éve nem hallottunk, hogy az "apám" kórházban van, és elképzelhető, hogy amputálni kell a lábát, illetve az is, hogy ebbe az egészbe belehal. Ahogy az unokatestvérem fogalmazott, "haldoklik", és az az "utolsó kívánsága", hogy én bemenjek hozzá a kórházba.

Amit az "apámmal" való kapcsolatomról tudni kell: öt évvel ezelőtt kidobott minket a lakásból, egy szatyor holmival jöttünk el ketten. Amikor évek múlva véletlenül találkoztunk, lehordott mindennek, és üvöltve közölte, hogy adjam vissza azt, amit elloptam. (Nem loptam el semmit, egy szatyor holmi kivételével [amiben ruhák és tankönyvek voltak] mindenem ott maradt) Azt is mondta, hogy változtassak nevet, ha nem vagyok hajlandó találkozni vele (nagyon féltem, és félek is tőle) Történtek még fura dolgok, de ezeket nem szeretném részletezni.

Szerintetek mit kellene tennem? Be kellene menjek hozzá? Vagy nem? És rossz ember leszek akkor, ha nem megyek be hozzá? És mégis, mit kellene neki mondanom? És mit kellene eltűrnöm? Hallgassam majd végig, ahogyan elhord mindennek, hogy utána senki ne vethesse a szememre, hogy nem voltam bent nála...?