Már több hónapja nincs munkám. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz találni állást. Közben egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülünk a párommal. Ki mennyi ideig nem talált munkát? Hoygan befolyásolta a kapcsolatait?

16:28 - akkor a tesódnak nem is az volt a gond, hogy nem talált, hanem az, hogy nem ott lakott, ahol volt számára hely, na, ez azért különbség, mert számára volt hely, sokak számára még itt sincs

De még jobbat mondok, keresztanyám orvos, diplomás, nagyon tehetséges, itt szerintetek mennyit kapott közalkalmazottként? Annyit, hogy egyetlen kisfiát egyedül nevelő anyaként albérletről albérletre járt és hónapról hónapra élt. Még Budapesten is, pedig szakmájában kiváló. Pályázat útján kijutott Svédországba, szerintetek mennyivel keres jobban? És még spórolni is tud, tehát mire hazaköltöznek, lakást tudnak venni, és nem kell nyomorognia a kisfiával. Ja, és a svédet egy év alatt gond nélkül elsajátította, és ott kint letette a felsőfokú szakmai svéd nyelvvizsgát, megtették főorvosnak. Ott elismerték a tehetségét, itt meg tojtak rá, mert "nincs protekciója", hiába kiváló, itt nem számít.

Bocs, ez nagyon kikívánkozott.

Nálunk a párom munkanélküli. Pedig gépészmérnök, ami ugye "hiányszakma". Emellett nyelvtudása, vezetői, tervezési, értékesítési tapasztalata is van. Másfél hónapja keresgél... Tudom, ez így nem is hosszú idő, de a volt cégétől még idén nem kapott fizut, a felszámolás elméletben megy, gyakorlatban nem. Közben a lakáshitelt meg a számlákat fizetni kell, és a boltban sem mondhatom, hogy bocsika, majd ha én is kapok pénzt, fizetek...

De legalább nekem van állásom, ami egyelőre biztosnak tűnik.