Már több hónapja nincs munkám. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz találni állást. Közben egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerülünk a párommal. Ki mennyi ideig nem talált munkát? Hoygan befolyásolta a kapcsolatait?

24 vagyok, be kéne fejezni a főiskolát, csak mivel a jogviszony utolsó tantárgyi vizsgával lejárt, dolgozni is kéne. Ez kezdődött egy évvel ezelőtt. Főiskolai éveim alatt is dolgoztam, hol főállást, hol diákmunkát. Akkor kevésbé aggasztott a dolog, most, hogy már nincs a suliban jogviszonyom, már nem vagyok olyan nyugodt. Tavaly 1 hónapot dolgoztam bruttó 30ezerért egy pici cégnél távmunkában, bejelentve 4 órára voltam, gyakorlatilag végigdolgoztam a napot. Mellette semmit nem tudtam csinálni, így úgy voltam vele, elmegyek munkanélkülire, hogy legalább haladjak egy kicsit a sulival is, mert sose jutok előre, ha nincs rá időm. Eltelt 3 hónap, ismerős által kerültem be egy egészségügyi intézménybe adminisztrációra, de mivel nem láttam át egy hónap alatt se a teljes intézmény működését (félig már ment, de teljesen még nem), egy hónap után otthagytam, mert sok probléma is volt a főnökkel, és keveset fizettek. Elkerültem egy céghez, ami fix bért ígért plusz jutalék, és bejelentést ígértek, amivel kapcsolatban a kezdéstől számított egy hétre kellett volna szerződést kötni, nem kötöttek szerződést, közben egy hét alatt kiderült, hogy több kolléga már egy vagy több hónapja várja a szerződését, én úgy döntöttem, nem dolgozom feketén, aztán elkerültem egy tudakozó szerű céghez, az adminisztrációt bízták rám, bejelentést ígértek, 6 óra, fix fizetés, ez így működött is, kivéve, hogy elmulasztottak bejelenteni, pedig leadtam mindent, és volt szerződés, újat írtak, de már későbbi dátummal, aztán csődproblémákra hivatkozva elküldtek, és most is döcögősen megy a cégnek, hallom olyantól, akivel tartom a kapcsolatot és ott van még, viszont hogy engem bejelentettek-e, az mai napig rejtély számomra, mivel az OEP nem küldött le erről értesítést azokhoz az intézményekhez és orvosokhoz, ahova járok, a mai napig, a héten hétfőn regisztráltam magam ismét álláskeresőként, hogy legalább ez tisztázódjon. Közben voltam már előző héten 6 interjún, 4 helyre vállalkozói igazolvány kéne, 5 hely jutalékos, üzletkötés, nyugdíjpénztári ügyintézés, telemarketing, vagyis "fussunk az ügyfelek után"-meló, amit én nem vállalok. A maradék egy helyről meg nem igazán tudom, hogy mi lenne a munka, csak annyit tudok, hogy 8 óra + túlóra időnként, vagyis rabszolga meló, "majd hívnak", de szerintem nem fognak, mert a héten kellett volna telefonálniuk. De pillanatnyilag úgy vagyok vele, hogy amíg nem rendeződik a jogviszonyom, amit kevesebb, mint fél év alatt barmoltak összevissza, addig nem is akarok munkát keresni, megírom a szakdolgozatot, és készülök az államvizsgára munkanélkülivel. Egyébként informatikus leszek, és kénytelen vagyok referenciamunkákat elvállalni, mert ha jelentkezem egy informatikai állásra, amit meg tudnék csinálni, nem hiszik el, hogy értek hozzá, mert nő vagyok. Nem így írják le, mert nem tehetik meg, de olyan indokokkal küldenek el, amik értelmetlenek és nincs valóságalapjuk.

Na, erre varrj gombot!

Én azt mondom, hogy ma, akinek tisztességes munkája van, be van jelentve, rendezett a jogviszonya, és nem éhbérért végez rabszolgamunkát, az szerencsés.

Én másfél évig kerestem. Aztán végül is sikerült. Igaz, én is munkaerő kölcsönzés keretében dolgozok egy multinál. Igy nem vagyok a multi alkalmazottaja, nem vonatkoznak rám azok a kedvezmények, amik az ottaniakra. Csak egy kft. a munkaadóm, de szerencsém volt igy is.

Ugyanis, vidéken lakom és amikor meghallják, hogy 26ezer Ft a havi vonatbérlet be Pestre, akkor inkább felvesznek egy alacsonyabb képzettségű, de pesti embert.

Én nagyon vigyázok erre az állásra, hogy még véletlenül sem adjak okot arra, hogy kirúgjanak.

Sajnos nagyon nehéz állást találni.

15:34 - én írtam azt a szép hosszú 15:09-es hozzászólást, és FIGYELJ, én Pesten élek, jó a közlekedés innen bárhova, tehát még azt se lehet mondani, hogy nagyon periféria környék, egy órán belül bárhol ott vagyok BKV-val. Diplomám lesz, nyelvvizsgám van, ECDL-em van, referenciáim vannak. Ne hidd, hogy Pesten könnyebb.

Mindenhova üzletkötőt keresnek szinte, lassan már annyian lesznek, hogy egymással fognak üzletet kötni, mert nem lesz más, akit bekössenek. Vagy a szórólapozás, ami diákmunkán kívül szinte mind FEKETE. Ami nem ilyen, az nagyon ritka, hogy valós, mert a legtöbb cég azért hirdeti meg, mert kötelező, de már megvan az ember. Volt, hogy aznap feladott hirdetésre küldtem önéletrajzot, és a válasz az volt, hogy: "már megtaláltuk az embert". No?