Mégis mit tegyek az öcsémmel?

14 éves és most hetedik osztályos, diszlexiás.

Ebből adódóan súlyos tanulási nehézségei vannak, a beszédén és az írásán is eléggé észrevehető ez a problémája(többnyire ezért is vannak neki gondjai), de ettől függetlenül egy jóra való, kedves gyerek.Ötödik osztályban került abba az általános iskolába, ahol most jelenleg is tanul.De egyszerűen katasztrófa amit vele itt művelnek az osztálytársai!

Amióta ide jár egy bezárkózott, depresszív és hektikussá vált fiú lett belőle.

Az osztálya egy undorító, gonosz, rosszindulatú, lelkileg sérült kölykökkel van tele.Esküszöm de tényleg nincs köztük egy normális ember sem.Fő céljuk: hogy egymás életét megkeserítsék(főleg a gyengékre, magányos gyerekekre szállnak rá, ilyen az öcsém is) hisz ha már az övéjük sz*r legyen másnak is az! Tényleg nem akarom leírni miket tesznek de felfordul az ember gyomra tőlük.

Az öcsémet minden nap bántják, aki eddig úgy mondd "sorstársa" volt, még az is ma olyan tett vele, hogy bárhogy próbáltam belőle kiszedni belőle nem mondta el, teljesen magába van zuhanva.Féltem őt.Hogy fog így felnőni?Talán egész életére kihatnak ezek szörnyűségek, amiről még beszélni sem mer nekem, és a családomnak.Nincsenek barátai és a gép előtt tölti el napjait.Nem tudom felvidítani , megmosolyogtatni sem már.

Sajnálom őt, de dühös is vagyok magamra, hogy ilyen magatehetetlen vagyok.

Mégis mit tegyek? Menjek be és verjem meg őket?(legszívesebben már ezt tenném)

16/L

Köszönöm, hogy végig olvastad!