Miért ilyen az anyám?

ez ellen semmit se tehetsz,míg otthon laksz,engem egyetemig nem sűrűn engedtek sehová el,most,hogy egyetemista lettem egy nagyvárosban,és albérletes,elengedtek egy nagy stadionos koncertre is,meg színházba Pestre-saját pénzemből

míg nem voltam egyetemista,addig még a helyi strandért is könyörögnöm kellett

Már elnézést még ha velük is élsz azért már mégiscsak nagykorú vagy.

Nem tudom hogy vagytok ezzel de én kimondottan a falra mászok ettől az arrogáns szövegtől, hogy amíg itt élsz...blabla.

És ha még 30 évesen is ott élsz mert nincs lehetőséged elmenni akkor is anyuka mondja meg? Mert ha még egy 13-14 éves kis csaj lennél megértem. Na de nagykorúként pláne, hogy nem vagy egy problémás, balhés kamasz ez egy kicsit sok.

Este 10-ig sokan fent vannak ettől még nem kell hogy gond legyen a suliban.

Én ezt annak idején úgy oldottam meg, hogy nem kérezkedtem már el amikor betöltöttem a nagykorúságomat, hanem csak félvállról odavetettem hogy majd jövök valamikor.

Azért beszéld már meg anyuddal hogy ne ovisként kezeljen.

18 évesen MÉG csak papíron vagy nagykorú!

Amíg otthon laksz,ők tartanak el,addig alkalmazkodnod KELL hozzájuk.

Ha az én gyerekem menne el az engedélyem nélkül,oda vetve,hogy majd jövök,utána csak annyit kapna tőlem,ami feltétlenül szükséges.

Anyukád nem értette még meg hogy a gyerek nem a szülő tulajdona. Mert a szülő a gyereket csak kölcsönbe kapja!

Emlékszem pár héttel ezelőtt volt egy kérdés amit egy 25 év körüli "férfi" tett fel és azt írta hogy az anyja még a szomszédos városba se engedi el soha, ugyanazzal az indokkal: "amíg itt élsz az lesz amit mondok". El lehet képzelni hogy egy ilyen gyerek mennyire lesz életrevaló. Konkrétan meg lesz lőve ha a szülei már nem lesznek. Mert a szülei egyrészt elkényeztették, másrészt nem engedik önállósodni. Valószínűleg jót akartak de a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve...

Szerintem vitatkozni anyukáddal erről felesleges, az ő háza az ő vára, ráadásul úgyse lehet meggyőzni az ilyen szülőt. VISZONT. Itt az ideje kirepülni otthonról, vagy ha ez még nem megy (pl. iskola miatt) akkor szép csendben, anyukád tudta nélkül tervezni a kirepülést (hova tudsz majd menni, miből fogsz megélni, stb.) és ami a legfontosabb: meghatározni egy dátumot amikorra mindenképp elköltözöl és önállóvá válsz, és valahányszor úgy érzed hogy már nem bírod tovább, gondolj arra hogy minden egyes nappal egyre közelebb kerülsz ehhez a dátumhoz, az önállósághoz.

"Megkérdeztem apát miért csinálja ezt anya? Erre ő azt mondta tudja a fene... de ő is mérges volt, mert ő elengedett volna igazából, őt könnyebb meggyőzni."

Akkor miért nem állt ki érted?? Ő is ugyanolyan szülő mint anyukád, simán mondhatta volna azt hogy "én márpedig elengedlek, érezd jól magad!". Vagy ő az a meghunyászkodó típus? Anyukád uralkodik otthon? Apád meg csak nyel mert nem mer kiállni anyád ellen az igazáért? Milyen apa és férj az ilyen?