Egy férfi mennyi ideig támogassa a feleségét, hogy az talpra álljon? Van e határ ebben?

Az jó ha vannak ötletei, és tanfolyamot végezni is hasznos dolog, bár költséges, időigényes. Egy dologra kellene koncentrálni, és ott megvetni a lábát. Vállalkozást indítani manapság nem jó ötlet, bár ki tudja. Fel kell mérni az igényeket, a keresletet, különben nem fog menni. A reklámot is előre meg kell szervezni, helytől, várostól is függ.

Szerintem egy férjnek ideális esetben mindig támogatnia kell a párját, hisz mi mást tehetnél? Erről szól a házasság, felelősséget vállalunk egymásért. A legjobb amit tehetsz, hogy elmondod neki a véleményed, de biztatnod is kell, mert ha nem érzi, hogy mellette állsz, akkor nem lesz sikeres.

Szerintem sokan tanácstalanok manapság, hogy mihez kezdjenek, mert nem mi választunk munkát, hanem úgy mond az választ minket, mert nincs nagy kínálat. Nem tudom milyen végzettsége van, vagy milyen állásokkal próbálkozott, így csak ennyit tudok mondani. De szerintem az ilyen jellegű szolgáltatásoknak most nincs piaca, illetve egy nagyon szűk réteg körében, de nekik már biztos megvan a helyük, ahová járnak.

A határ nálatok úgy látom, hogy itt van.

Oké, hogy szalont akar nyitni de dolgozzon ő meg a pénzért. Ne a családtól vegye el, mert közel sem biztos, hogy vissza jön az ára, az is lehet, hogy pár hónap múlva bezár és akkor megint csak oda a pénz.

Én Gyeses anyuka vagyok, valahol megértem a feleséget.

Hülye helyzet, próbál az ember agyalni, sikereket elérni, de nem egyszerű. Én is gondolkoztam ilyen tanfolyamon, de jól utánanézetett a férjem, hogy van-e igény a szakmára a környéken.

Kell és jó ha támogatják az embert, de a földön kell maradni, mert különben elszáll az egész.

Pl.: a masszázsszalon nem lenne rossz ötlet, ha van rá igény, megvan a tervezet.

Mielőtt ilyenbe belevágna szerintem zavard le a kedves barátnővel, gyerekkel a játszótérre, és kérdezze meg a célközönséget, hogy lenne-e igényük ilyenre, ha lenne masszázsszalon járnának-e oda, satöbbi. Csak úgy ukkmukkfukk ostobaság belevágni.

Szép és jó álmodozni, de nem szabad azt a bizonyos sulykot elvetni!

21n

Neked kell tudnod, hogy a tűrőképességed határát mikor éred el, de szerintem már jócskán a mezsgyéjén vagy, ha elgondolkodtatott, hogy van-e logika a feleséged cselekedeteiben.

Én a helyedben komolyan elbeszélgetnék vele, pláne úgy, hogy a félretett pénzt akarja "befektetni", amit egyébként kicsit önző dolognak tartok. Mondjuk sosem lehet tudni, hogy mikor válik be egy hirtelen ötlet, de én is túlzásnak tartanám az önmegvalósítás ilyen kissé meggondolatlannak tűnő formáját.

Keresztanyám ugyan ezt csinálta. Volt férje és egy közös gyerekük. Több vállalkozásba is belefogott, persze átgondolatlanul, mind csődbe is ment. Szerencsére a férje időben elhagyta, mert a nő egyre több hitelt vett fel, miután nem kapott több hitelt, mástól kért kölcsön, nem kis összegeket, amiket persze nem tudott visszaadni. A válása után az egyik pasijával vettek egy lakást (90%át a pasi állta), amikor szétmentek, a srác jó fej volt, mert fele-fele arányban osztoztak. A nő abból tudott venni egy kis lakást. Aztán annyira eladósodott később, hogy elvesztette, most 50 évesen egy albérletben él a 19 éves gyerekével, és 3-4 havonta jön 50 ezreket kölcsön kérni. A héten tudtuk meg, hogy a volt férjét is egyszer felkérte kezesnek, szegény csávó most fizetett ki több százezret... (kihagytam, hogy a volt férj egy egész kertes házat hagyott Pesten!

Nem azt mondom, hogy veletek is ez lesz, vagy hagyd el, de légy vele határozott, különben elfajulhat ez a dolog. Hiszen így is tök jó dolga van, hogy eltartod, legalább akkor a hobbiját ő fizesse. Ráadásul egy vállalkozáshoz nem kis tőke kell!

Hozzáfog szokni ehhez a kényelmes élethez, és nem fogja becsülni a pénzt, mert nem ő dolgozik meg érte. Később, akár együtt maradtok akár nem (10-20 év múlva) lehet, hogy teljesen önállótlan lesz. Jobb félni, mint megijedni.

Azért a GYES nem ugyanaz... Én GYED-en vagyok, és sértésnek érzem, amikor valaki munkanélküliként kezel. Ez közös döntés volt a férjemmel.

Kérdező, nekem nagyon gyanús, hogy 1 éve nem talál munkát. A tanfolyamokkal egyet értek, én is ezt tenném, ha nem lenne munkám. Mondjuk vannak ingyenesek is, de ha megtehetitek, legyen fizetős. Vállalkozást viszont már nem támogatnék, főleg a megfelelő tudás nélkül.Beszélj vele erről, és kapcsoljon rá az álláskeresésre, mert aki nagyon akar, az el tud helyezkedni. Én is dolgoztam mekiben és tescoban, mert nem volt más.